Black Ice: Magvető
Látogatók száma: 29
Ma a mag üt, a séma, nagyon gyorsan fényt,
életre törekedve fentebb.
Földim, engedd fel a cserepest, friss növény,
cseperedne földemben csendben.
Cseppentett éden a vize, energia.
Erre kihajt, szét sem nézve…
Egy giliszta csiklandozna buta inda,
vagy tápot szívna, egy gyökérrel.
Reggel szárba szökkensz kedves zöldes kegyenc,
már kezemre hajtod leveled.
Megriadva nézed a szomszédod fegyenc,
ott fenyőnek talpat szegelnek.
Karolja a váza átka a sikoltást,
rég levágott a nefelejcs test.
Gyerünk ezt ne lásd, szabad szobafoglalás,
tehetetlen elvben növekszel.
Ez a sors, ilyenkor egy dühös fonnyadás!
Ne legyen odaát vegyszer.
Kettesben ismét újat hajtunk, nyugalom,
van víz, s földhözragadt kényelem.
Elültetett mellé ültem ma ágyamon,
a párkányon, neveltetésem.
A cikket írta: Black Ice
Hozzászólások
Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.