Black Ice: Pokoli út

Látogatók száma: 31

Jó szándékkal van kikövezve,
jártunk rajta mind, ölelkezve.
Vesztőhely felé az útvesztő,
átfordult világban, fénynyelő.

Labirintusban megpihenve,
vakok napoznak éjjelente.
Kóborló lelkek árnyékai,
ücsörögőt fognak láncaik.

Cédák szagát fújja már a szél,
lelkük hallgatag, a test beszél.
Rég elkapart csecsemősírás,
nem születő remény, leírás.

Betonkoszorúval rekviem,
menetelésünk, a semmiben.
Öngyilkosok kapnak billogot,
háborús bűnösön, csillagok.

Irigyek csodálták tetvemet,
tolvaj ellopta, annyi szent!
Cefrétlen latrok józanodva,
üveges szemük, üres ima…

Engesztelhetetlen nem enged,
fájdalomgyár, mutatja neked!
Korlátolt megáll, a tapsra vár,
döntésképtelen, korlátoknál.

A hitetlen még nem hiszi el,
taxit akarna, rég rossz a hely.
Pedofil díj, az örök konyult,
őrült örül, mert bealkonyult.

Gyűlölet virágzik felfelé,
irányított forgalom, belé!
Hazugok letagadják, ha zúg,
gonosz tömegtől, a teljes út.

Kétszínűek vérrel festenek,
mosolygós, tüzes felleget.
Koponya aszfaltba ragadás,
lehúzó erő, a tagadás…

Vulgáris kaparna fel színest,
pokolian, itt is felszínes.
Kiállhatatlan kiállva már,
kikerülik őt, hiába vár.

Villás-targoncán ördög siet,
kihűlt hitű pap jött, jéghideg.
Gyilkosoknak örök haldoklás,
démon szúrja súgva: Megbocsáss!

Szemet szednek a szemtelenek,
kis tégelyben a féltékenyek.
Szarkák tépik a szarkasztikust,
férgek dézsmálnak, politikust.

Egyre jobban taposnak lentebb,
a bűnőrző, üldöző szervek!
Cselszövőkre saját pókjuk jár,
árulóknak, már a füstje száll.

Fösvény keresné értékeit,
kapzsin vizslatva mindent, megint.
Lenyúznak egy újabb bőrt róla,
torkosok zabálják régóta.

Mások fölött máglyán elégnek,
fellángolásban, a kevélyek.
Rosszakarónak rossz a karó,
pokol savában, feloldandó.

Haragost dühíti helyzete,
önmagát főzi az üstjében!
Egymás csontjaihoz tapadva,
bujáink, szurokban ragadva.

Lógnak a jóra való restek,
fuldoklásban sem cselekednek.
Lusták feje egyetlen dárdán,
arrogánsra zuhan, a márvány.

Földön bűnökben vétkezés,
örökös, lelki leérkezés…
Tűzgömbben a leállósávban,
bukott angyal jön egymagában.

Közel már, izzva a sötétben,
izzadva ébredek fényemben!
Pokoli hőség, pokoli út,
valós rémálmom, eljövő múlt.