Black Ice : Tó pardon

Látogatók száma: 36

Lelked lángja, gyújtva emel ki ég felé,
napsütésben fényes úton nyelvpecér.
Hajtogathatod, ha már szívből tudod,
papírhajóként a vers tóvizén áthatott.
Ajkad fuvallata, gyengéd végső lökés,
boldogan ázó tinta igaz tölti ki a rést.
Rímelő szavak, sorba akárki szedheti,
költő általi vers ám itt, lelked ölelheti!

Lélekben meztelen, múzsa ébredni fél,
napszemüvegén sötét könny pára tény.
Dekoltázs mosoly, szíve rejtve súgott,
kapcsolat rügy nincs mi bimbózhatott.
Angyalian formál, válva vers repülővé,
boldog szálló tinta vér hiszen így övé.
Rímelő szavak, sorba akárki szedheti,
költő általi vers ám itt, lelked ölelheti!

Lét cifrázás, forrongó itt ellegyezgetné,
stégi vágy álomforrás ha eljegyezhetné.
Szívizommal vér, érezd amint nyomod,
társ jelen legyél jövőre legyen nyomod.
Feszült erő, csákóvá lett a vers ma még,
boldog váró tinta koronán szó be szép.
Rímelő szavak, sorba akárki szedheti,
költő általi vers ám itt, lelked ölelheti!