Dicső lovag
Látogatók száma: 13
Volt egy lovag, nem is akármilyen,
Arca csupa ragya, és keresztbe állt szeme.
Nevetett is rajta, aki csak meglátta,
Hisz szegény csúnya volt, s bénán bánt kardjával.
Pedig célja vala a király leánya,
Megkapni akarta néhány órácskára.
Csak egyre vágyott, de nem a kezére,
Bugyijába nyúlni kénye-kedvére.
Viszont a lányt gyorsan férjhez kellett adni,
Gömbölyödő hasát legyen kire fogni.
Mert a mi királyunk sejtette régóta,
Nem is olyan ártatlan az Ő szép leánya.
Így került lovagunk vitézi tornára,
Melynek nyereménye a király leánya.
Értékes ez a díj, neki legalábbis,
Ezért akart nyerni, és nem veszíteni.
Sisakjának vastag, sűrű volt a rácsa,
Rögtön neki is nyargalt a legelső fának.
Volt is nagy nevetés, ez mindenkinek tetszett,
Az induló kevés, Ő lett a nyertes.
Övé a nyeremény, mégsem elégedett,
Ingatja fejét, de ezzel elkésett.
Menyasszonya lett, s holnap lakodalom,
De addig nem nyúlhat az Ő babájához.
Pedig megálmodta, hogy kergeti körbe,
S ha egyszer elkapta, neki könyöröghet.
Mert nem engedi el, míg nem végzett vele,
Ott a vágya akkor végre teljesülhet.
Épp erről álmodott, mikor nyílt az ajtó,
Csusszan a takaró, a betolakodó.
Mert a vendége nem más, jövendő arája,
Aki nem akar mást, apát a babának.
Még mi a tanulság, mit még Én sem tudok,
De lovagunknak egyszer, talán jó volt.
Mert teljesülhet vágyunk, minden egyes álmunk,
Csak vigyázzunk, hogy hogyan kívánjuk!
A cikket írta: Myrthil
Hozzászólások
időrendi sorrend
Örülök neki, és köszönöm, hogy elolvastad!
Pussz,
Tündér:-)
Megpróbálom kijavítani! :)
Jó kis versike! Először arra gondoltam, hogy mesés vers, de később aztán kidrült, hogy nem egészen gyerekeknek való.
Jó a versed, de javaslom kijavítani az utolsó előtti szakasz utolsó sorában és az utána kövtkező sorban lévő elütéseket!