E n g e d j
Látogatók száma: 54
E N G E D J
nem ezt ígérted Jeruzsálem forró nyarában,
mikor a siratófal előtt próbáltam megérteni a hosszú szakállak
mormoló imáit s próbáltam összeszedni morzsáit mit még őrzök
a gyermek-lélek esti szófogadó összetett ujjacskáiból,
a kövek közé kapaszkodó folyandárok oxigén éhsége jajgat,
s néhány szó is felsír a hosszú barkók között,
furcsa itt minden, nagyvenöt fok, mégis fekete öltöny,
fehér ing, talán csak rajtam van kissé foszló rövid-nadrág,
nők egy másik falnál, elkerítve a két nem,
japánok, kipipált lajstrommal - itt is jártak,
keresztyének, tüntető atya-fiú-szentlélek imázzsal,
arabok - na ez furcsa - becsomagolva talptól tetőig feketébe,
mi ez? egyhitre tért a világ? és én hitetlen mit keresik itt?
magamat
és téged Jézus
de főként magamat, mert azt hiszem már nem létezem,
csak játszok még egy kicsit a színpad szélén, aztán a darab végén
majd eltűnök a takarásban és az ipari porszívó eltüntet
nem ezt ígérted mikor a stációk útján lihegtem és elborzadtam
a modern kufárok kapzsi hangzavarán (pláne, hogy üres volt zsebem),
és nem ezt ígérted mikor a Szent-Sír templomában térdeltem
a tested nyomát őrző márvány fekhely mellett
(talán inkább azért mert már állni alig bírtam?)
azt mondtad (vagy én helyetted), hogy születésed az én halálom lesz,
s még mindig élek, miért?
miért büntetsz? megérdemelem? nincs semmi protekcióm,
hogy kihúzz a névsorból és végre megmutassam Lucifernek,
hogy kölyök hozzám ha a zsugát kell keverni s én merek
tizenkilencre lapot húzni és a nagy asztalon a nullára
minden tétet feltolni,
miért nem engedsz? annyi bűnt hordozok, hogy a megváltás
elérhetetlen? ne oldozz fel bűneim alól - Tartarosz mezőin
bolyongok én örökké (nincs egy obolusom sem megvesztegetni
a révészt), vállalom, de engedj! légy ma, mikor a világ eléd térdel
(én is) te is engedékeny, megszenvedtem önmagam,
oldozz fel az élet terhe alól s cipelem bűneim örökkön örökké
a pokolban - hol a végső megnyugvás vár
engedj!!!!!
A cikket írta: Tiszai Pé
Hozzászólások
időrendi sorrend
széttördelte a sorokat az oldal...más lett az értelme itt-ott...sajnálom...
Ne sajnáld, mert volt nagyon sok szép is jó is... :-)))