Egy pillanat
Látogatók száma: 39
Egy pillanat
Újra beszökött az este,
ma láttalak egy percre..
Kérdőn csodálkozó pillantásod
kicsit torzzá tette arcvonásod,
s én hirtelen e furcsa pillanatban
meglepődtem magamon magamban,
mert idegenként néztem rád,
nem volt már bennem semmi vád.
S mint őszi fáról lehulló sárga levél,
melyet tovább sodor az enyhe szél,
oly közömbösen mentem el előtted,
mintha nem is találkoztam volna veled..
A földre hullott levél már az elmúlásé..
fotó: Zádor György Imre
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nagyon kedves tőled, hogy gondolsz Évára!
Egyikünk sem ússza meg, hogy ne érje csalódás, de ezt is túl kell élni, mint annyi mást az életben.
Nincs fény árnyék nélkül.
Pussz: Yolla
Kedves Évi!
Nem hazudok, Rád gondoltam..Amig az ember idáig eljut, nagyon rögös az út..De arra kell gondolni, minden útnak van vége! :)
Szeretettel: Ilona
Annak örülök, hogy rám gondoltál, hiszen a sorsunk bizonyos pontokon lehetett hasonló. Hidd el, még ha rögös is volt olykor az út, de még járható, addig nem tudunk közömbösek lenni. Ha már járhatatlanná válik egy út, akkor keresünk egy másikat. Soha nem tudhatjuk előre, hogy annak az útnak is mi lesz a vége, de arra mindenképpen jó, hogy közelebb vigyen a felismeréshez és egyszer csak azt veszed észre, hogy már egészen más utakat jársz, a régit már el is felejtetted. :-)
Puszi,
Éva
Nem hazudok, Rád gondoltam..Amig az ember idáig eljut, nagyon rögös az út..De arra kell gondolni, minden útnak van vége! :)
Szeretettel: Ilona