Emlékszem
Látogatók száma: 41
Kicsi voltál, nem is emlékszel,
aprócska kezed, gödör arcocskádon,
én csodáltalak, nekem voltál a csoda.
Aprócska lábad inogva indult útnak,
tárt karokkal várlak; meg ne üsd magad,
én csodáltalak, nekem voltál a csoda.
Első szavad balzsam volt lelkemnek,
majd jöttek sorban mind, ahogy sikerült,
én csodáltalak, nekem voltál a csoda.
Fájdalmad, bánatod hallgattam sokat,
reméltem túl leszel rajta és elfelejted.
Aggódtam érted, nekem Te voltál a csoda.
Röpültek az évek. Még emlékszem,
minden apró kedvességre és örömre.
Elfeledhetem? Nekem voltál a csoda.
Emlékeink vannak, hogy emlékezzünk!
A cikket írta: D Klári
Hozzászólások
Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.