újabb események régebbi események további események
22:13
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
19:15
Jane Doe új cikket töltött fel
13:54
Jane Doe regisztrált a weboldalra
12:33
Tündér módosította a naplóbejegyzését
17:17
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Építsd fel újra a célt!

Látogatók száma: 46

Táncot jár a nap az éjjel
szomjazva keresi a létet.
Néma sikoly, nem igaz a szó
vesztes lett a földi harc,
szívem kőkemény lett.
Újra és újra építed fel a célt,
lépnél új életbe tisztán, szabadon
letennéd a múlt fájdalmát,
de te nem hagyod.
Harc a szívvel, lélekkel
harc az emlékekkel.
Hinni szeretnél,
lennél lelkem tükörmása
súgd fülembe, van remény.
Szemed látja bennem önarcképed
nem várok semmit,
de egy percre megállok.
Ne félj tőlem,
nyújtsd felém kezed
miért engedsz el,
maradj velem.
Élni akarok, boldognak lenni,
átélni csodás perceket
hinni újra abban
ami szívemben rég elveszett.

A cikket írta: naplemente

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Szia Naplemente!
Szerintem a ritmus nem fontos, ha azt az érzelem elbírja! Most nálad azt láttam elbírta:-)
Üdv,
Pinokkió

Köszönöm.
Tudod, hogy mindíg sokat adok véleményedre.
Talán így volt igazán őszinte, hogy nem törekedtem szerkesztgetésekre.

megtekintés Válasz erre: Tündér

Kedves Naplemente!

Tetszenek a verseid. Ez is remek lett, nekem nagyon tetszik:-) Írj sok ilyet nekünk!

Pussz,
Tündér

Megtiszteltél azzal, hogy inspirálsz, de nem szeretnék sok lenni itt az oldalon.
Hálás vagyok Neked.
Köszönöm.

megtekintés Válasz erre: bokorur

Tisztelt Naplemente!
Szép vers, tele érzésekkel. Amire vigyázzon: a ritmust ne törje meg annyira, egy-egy sor kimaradt, ami ott kívánkozik. A *-oknál csak a szavak zümmögését figyelje (olvassa fel a verseit hangosan Önmagának), ne a jelentését (máskor megróttak, hogy átértelmezem a verset, ezért azt Önre bíznám, az értelmet tegye Ön hozzá)!
Bokor

Táncot jár a nap az éjjel
szomjazva keresi a létet.
Néma sikoly, nem igaz a szó
vesztes lett a földi harc,
szívem kőkemény lett,
*szürke sárkányt vakít egy hófehér ló.
Újra és újra építed fel a célt,
lépnél új életbe tisztán, szabadon
letennéd a múlt fájdalmát,
de te nem hagyod,
* a cuki kis nyulaknak kell kifutni a kalapon.
Harc a szívvel, lélekkel
harc az emlékekkel.
Hinni szeretnél,
lennél lelkem tükörmása
súgd fülembe, van remény.
Szemed látja bennem önarcképed
nem várok semmit,
de egy percre megállok *néked.
Ne félj tőlem,
nyújtsd felém kezed.
Miért engedsz el,
maradj velem.
Élni akarok,
boldognak lenni,
átélni csodás perceket
hinni újra abban
ami szívemben elveszett *régen.

Köszönöm észrevételed, de azt gondolom talán éppen így őszinte, szívből jövő, hogy nem törekszem rímekre, gyönyörű szavakra.
Lelkemből jövő gondolatokat spontán írom, nem szerkesztgetem őket.
Azért majd figyelek, remélem nem vonja el őszinte érzéseimet az, hogy rímekben szeretnék gondolkozni.

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Szia!

Valóban szép, kifejező, csak az nem hallja meg, akiről szól. Magunknak írunk és nem akarunk felejteni. Nem is lehet.

Pussz,
Éva

Igazad van, mert sokszor éppen az nem hallja meg, akinek szól belülről jövő érzésünk, gondolatunk.
Köszönöm, hogy időt szakítottál rám.

megtekintés Válasz erre: Ailet

Szia Naplemente!

Nagyon szépek a verseid, teli vággyal és érzéssel. Ez is.

Köszönöm, hogy olvashattam.

Üdv: Ailet

Köszönöm, hogy betértél gondolataim világába.
Szia Naplemente!
Szerintem a ritmus nem fontos, ha azt az érzelem elbírja! Most nálad azt láttam elbírta:-)
Üdv,
Pinokkió
Kedves Naplemente!

Tetszenek a verseid. Ez is remek lett, nekem nagyon tetszik:-) Írj sok ilyet nekünk!

Pussz,
Tündér
Tisztelt Naplemente!
Szép vers, tele érzésekkel. Amire vigyázzon: a ritmust ne törje meg annyira, egy-egy sor kimaradt, ami ott kívánkozik. A *-oknál csak a szavak zümmögését figyelje (olvassa fel a verseit hangosan Önmagának), ne a jelentését (máskor megróttak, hogy átértelmezem a verset, ezért azt Önre bíznám, az értelmet tegye Ön hozzá)!
Bokor

Táncot jár a nap az éjjel
szomjazva keresi a létet.
Néma sikoly, nem igaz a szó
vesztes lett a földi harc,
szívem kőkemény lett,
*szürke sárkányt vakít egy hófehér ló.
Újra és újra építed fel a célt,
lépnél új életbe tisztán, szabadon
letennéd a múlt fájdalmát,
de te nem hagyod,
* a cuki kis nyulaknak kell kifutni a kalapon.
Harc a szívvel, lélekkel
harc az emlékekkel.
Hinni szeretnél,
lennél lelkem tükörmása
súgd fülembe, van remény.
Szemed látja bennem önarcképed
nem várok semmit,
de egy percre megállok *néked.
Ne félj tőlem,
nyújtsd felém kezed.
Miért engedsz el,
maradj velem.
Élni akarok,
boldognak lenni,
átélni csodás perceket
hinni újra abban
ami szívemben elveszett *régen.
Szia!

Valóban szép, kifejező, csak az nem hallja meg, akiről szól. Magunknak írunk és nem akarunk felejteni. Nem is lehet.

Pussz,
Éva
Szia Naplemente!

Nagyon szépek a verseid, teli vággyal és érzéssel. Ez is.

Köszönöm, hogy olvashattam.

Üdv: Ailet
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: