Feledés
Látogatók száma: 57
Elmegyek egy helyre, ahol nem kereshetsz,
Nem találsz rám soha, többé nem nevethetsz,
Se rajtam, se máson; kit arcod rabul ejtett.
Elmegyek majd oda, hol mindent elfelejtek.
Nem ér többé utol, átkos boldogságod,
Nem zavarhatsz akkor, mikor jónak látod.
Eltörlöm emléked, nem tudsz megkeresni,
Létezésed nyomát, el fogom temetni.
Önmagammal együtt, hogyha ez a módja,
Halál, jó barátom; biztosan megoldja.
Nem átkozlak gyáván, nem mondom szemedbe,
Nélküled létemnek, nincsen sok értelme.
Önző vagyok, tudom; nem lehet tagadni,
Nálam marad mindaz, mit át akartam adni.
Megfeketült szívem, itt dobog mellettem,
Sötét viharfelhők, vonulnak felettem.
Elhagyom e földet, vagy az hagyott el engem,
Könyvedet becsukom, mert nem hagytad felednem,
Én is ember vagyok, és nekem is van lelkem.
A cikket írta: Maggoth
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Maggoth
Igen, utólag én is kiszúrtam, Ada, de így jött ki, egy pillanatnyi hangulat hevében, és ezért inkább így hagyom, hogy megörökítsem azt az érzést, mint egy fényképet :)
Köszönöm Orsolya, te is egy angyal vagy, mint Ada :)
Feldobtátok az estémet! :D
Még, hogy Ada angyal??? Jaj! Orsolya, ő igen, de én.....? :-) Azért köszi, kedves vagy:)
Üdv.:
Ada ( a nemangyal) :)
Szerencsére megtaláltam magamban az erőt, most már nincs gond :)
Üdv. Black Ice
Köszönöm Orsolya, te is egy angyal vagy, mint Ada :)
Feldobtátok az estémet! :D
NAGYON JÓ! :)
Üdv.:
Ada