Félelmeim
Látogatók száma: 36
Ülök sután félelmeim kupacán,
rést tépek éveim sűrű hálóján,
hogy átlássam mindazt a sok tévhitet,
mely a félelmek világába vezetett.
Sok stressz, kiszolgáltatottság, kockázat,
megtudom-e védeni majd magamat,
ha legyűr egy betegség, lesz-e erőm,
vagy elesek, mint katona a harcmezőn..
Félelem a kudarctól, a magánytól,
a jövőtől, s legjobban a haláltól..
Döntenem kell, van szabad akaratom,
mélységből a kiutat megtalálom..
Ezért fogom a fekete zsákom,
s a sok félelmet beledobálom.
Még ábrándozom, de eldöntöttem,
új életemet mától elkezdem!
Zsákomat többé ki nem nyitom,
majd valahol az út szélén elhagyom..
IlonaB.T.
Kép: Net
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Nagyon jó kis verset írtál a félelmedből! Biztosan mindannyiunknak van ilyen zsákja, mely idővel megtelik. Nekem a hócipőm szokott... A helyett, hogy újat nyitottam volna, elhajítottam és vele együtt a félelmet is. Nem igaz, hogy "attól" félni kell, hiszen ha eljön az ideje, oda mindannyian egyedül kívánkozunk. Előttünk már nagyon sokan megtették. Akkor az nem is olyan félelmetes.
Puszillak!
Éva