Felirat
Látogatók száma: 73
/egy kazánfüstben elillant lélek emlékének/
.
Az elsuhant semmi egy pihét elejtett.
Ringatva lejtő cirógatásra
nem volt még keze,
csak szárnya.
Üres kupolából
hulló égi jellel
pontot irt a porba,
s ledőlt mellé megnyugodva, hogy elérkezett.
.
A cikket írta: Juhász András Géza
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia András!
Szép és egyben fájdalmas is a versed! Szomorúságot érzek benne, remélem megoldódik a gondod! Nagyon drukkolok Neked!
Üdv.
heleenke
Szép megemlékezés, kedves András!
Köszönjük!
Szívesen olvasnánk tőled többet is!
Pussz, Tündér
Kösz, h. elolvastad!
Fájdalmas emlék?
Szép és egyben fájdalmas is a versed! Szomorúságot érzek benne, remélem megoldódik a gondod! Nagyon drukkolok Neked!
Üdv.
heleenke
Köszönjük!
Szívesen olvasnánk tőled többet is!
Pussz, Tündér