Fülledtség
Látogatók száma: 36
Fülledt, forró nyári napok,
vérszívó esti rovarok,
felfordult a világ,tűzcsóvák,
-araszolgatok, mint a rák..
Ilyen jó dolgom még sose volt,
egész nap fekszem, mint a holt,
plafont bámulok sötétben,
egy pók a hálóját szövi éppen.
Olyan a lakás, mint egy katlan,
ventillátor búg szakadatlan,
szemem vibrál, csorog a homlokom,
oh, mily jó lenne most északon,
egy-egy olvadó jégdarab rám esne,
a felmelegedés nekem jót tenne...
Hahó! Mennydörgés, jön a vihar!
-de csak illuzió, ördögkacaj...
Forró falak közt tovább fekszem,
s ringatom magam reménységben,
talán majd holnap lesz enyhülés,
kiszabadít börtönömből egy lehülés.
A kókadó virágok felemelik fejüket,
Uram, egy csendes esővel
áldj meg bennünket!
Ilona
Kép: Google
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Olyan a lakás, mint egy katlan,
ventillátor búg szakadatlan,
ez tokeletes! :)
ventillátor búg szakadatlan,
ez tokeletes! :)
Tegnap épp' hogy csak megírtam ezt a verset, szó szerint "berobbant" a vihar. Nem pont olyan volt, mint amiért imádkoztam..Ma reggel csendesen esik és kicsit lehült a levegő..
Jó nagyon a versed, egy helyen a "homlokom" csorog... Én tudom, de az nem szokott. Lehet "verejték csorog homlokomon"... rímmel azzal, hogy jó lenne "északon"...
:-)