Gyász
Látogatók száma: 48
Mit sem ér az élet, ha elmegy a kedves.
Érzed minden hideg, minden olyan csendes.
Fázik forró tested, megfagyott a lelked.
Kékülő távolság rejti már szerelmed.
Eddig virult minden, tavasz volt a télben.
Nem volt éjjel soha, ragyogtunk a fényben.
Kacagtál, nevettél, mosolyod gyöngyháza.
Otthonunkban lakott a világ boldogsága.
Jártuk még tegnap is szivárvány útjait.
Ma már kóstolhatom bánatom kútjait.
Egy pillanat alatt elmentél örökre.
Hullik forró könnyem a rideg rögökre.
A cikket írta: Kőnig
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ismerem ezt az érzést sajnos. Minden gondololatod.amit leírtál átérzem újra és újra.
joboszi
Gyász költözött a szívembe! :-)
Régen íródott.
Ez az élet rendje,sajnos. Élünk (?) és meghalunk:-(