Gyertyaláng

Látogatók száma: 42

Pár perc csupán, annyi telt el,
mióta tompa fénnyel, de forró lánggal,
arcodon ragyogva álltam előtted,
s részeim boldogan párologtak.

Szemeidben én tükröződtem,
egy hosszú pillanatra egyek lehettünk,
majd hűvös csókot leheltél rám,
és kicsordultak viaszkönnyeim.

Most meggyötört kanóccal várlak,
sóhajomban egykori lángom lelke száll tova,
olvadt testem is megdermed lassan,
illatom nem lenghet körbe már.

Kialudt gyertyaként várom a reggelt,
hogy a fény a sötétséget kiűzze szobádból,
hogy újra minden látható lehessen,
hogy újra láss és láthassalak én is.