Hangod hív
Látogatók száma: 63
Újra veled álmodok
ma hajnalban,
arcod látom,
szemtelen mosolyod felkavar,
s hallom hangod,
mely hozzád hív,
s mennék én ha tehetném.
Ám nem értem hogy szólítasz,
nem emlékszem...
Próbálok visszanyúlni
az álmok ködén át,
miközben örvényként
ragad magával az ébredés,
de kezem csak a levegőt markolja.
Nem emlékszem,
hogyan szólítottál...
Talán csak egy hang,
egy érzés volt,
de oly vágyakozó és gyengéd,
hogy hozzád visszamennék,
s tiéd lennék.
Hangod csábít engem,
minden szerelmed benne sóvárog,
s bár nem értem a szavad,
mégis érzem...
ki nem mondott gondolatod...
Azt mondtad, éreznem kell...
Érzem már... s hangod hív.
A cikket írta: Virág
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Olyan jó álmodni! Én is szoktam. Csak néha ébren. :)
Nagyon szép!
Üdv: Ailet
Pinokkió
Szia Virág!
Olyan jó álmodni! Én is szoktam. Csak néha ébren. :)
Nagyon szép!
Üdv: Ailet
Nyitott szemmel álmodók… :)
Tetszett a versed hangulata.
Pinokkió
Ennek örülök. :)