Hangok, árnyak, várlak.
2011. december 12. - Látogatók száma: 44
Elnézem a percet ahogy lassan órát perget,
ahogy unottan vánszorog,
szinte már ácsorog.
Hallgatom a szelet, ahogy esőt kerget,
ahogy csendesen kopogva,
zenét varázsol ablakomba'.
A gyertya halovány fénye árnyat vet a sötétbe'
s az éjszaka sűrű komor bársonya
lassan hull szememre.
Vánszorog...
tudom.
Kopog....
még hallom.
Sötét van...
érzem.
Hiányzol...
"vérzem"
A cikket írta: Heather Bay
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ügyes volt.
Bokor
Tetszett a versed.
Örülök, hogy tetszett! :))
Gyere máskor is!
Erika
Tetszik, ahogy először kifejted, majd később összegzed a történteket. A végkövetkeztetés pedig a lényeg. :) Mindent elmondtál.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Üdv:Ailet