Hátha, mégis
2011. november 19. - Látogatók száma: 49
Gondolatok az időről...
Évek lépte előre, vissza soha...
Azt az utat feledés takarja.
Rozsdásodik a levél,
lassan, zizegve üzen.
Hűs hajnal ébred.
Kávét magamnak töltök,
ragyogása aranybarna.
Szemem megpihen
egy árva kanálon,
félre teszem, hátha, mégis...
Nézem az órát, a régi időn áll,
tudom nem jön vissza soha már.
A cikket írta: Sonkoly Éva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Örülök, hogy valakivel hasonlóan... szóval köszönöm!
Ódv.
Éva
Ez a fajta gondolatiság az egyik kedvencem.
Tetszett.
Üdv,
Pinokkkió
Tisztelt Éva!
Ki ismerné az érzést jobban, ha nem egy magányos öregember. Ön megríkatott.
Nem elemezném a verset...
Bokor
Ez a vers egy pillanatnyi hangulat következménye... egyik reggel olyan, mint a másik.
Az árva kiskanál még valakire vár.
Üdvözlettel, Éva
Szeretem ezt a verset!
Üdv, Éva
Kedves Éva!
Beszélő szavak. A gondolatainkba sok minden belefér, még egy kávé is, amit legtöbbször egyedül fogyasztunk el, de nem kell ennek mindig így lennie. :-)
Puszi,
Éva
Valóban nem kell mindig így lennie, a reggeli kávém azonban csaknem mindig magányos...
Köszönöm, hogy itt jártál!
Puszi, Éva
Szia Éva!
Nagyon megható vers! Köszönjük!
Pussz, Tündér
Szeretettel hoztam!
Pussz, Éva
Kedves Éva!
Merengő, magányos szavak! Rövid, de sokat mondó vers. Szeretem a verseket, számomra olyanok, mint a szóképek, mesélnek én meg tovább gondolom...
Köszönöm, hogy olvashattam.
Üdv:Ailet
Köszönöm ittjártad, örülök ha adhattam annyit, hogy tovább tudod gondolni!
Üdv, Éva
Ki ismerné az érzést jobban, ha nem egy magányos öregember. Ön megríkatott.
Nem elemezném a verset...
Bokor
Beszélő szavak. A gondolatainkba sok minden belefér, még egy kávé is, amit legtöbbször egyedül fogyasztunk el, de nem kell ennek mindig így lennie. :-)
Puszi,
Éva
Nagyon megható vers! Köszönjük!
Pussz, Tündér
Merengő, magányos szavak! Rövid, de sokat mondó vers. Szeretem a verseket, számomra olyanok, mint a szóképek, mesélnek én meg tovább gondolom...
Köszönöm, hogy olvashattam.
Üdv:Ailet