In memoriam Kőnig Imre
Látogatók száma: 52
Megérte néki még
egy új boros pohár,
habzó, vörös nedűvel
csordultig tele.
Egy újabb korty,
és édesebb reménykedés.
Régen megőszült már,
nehéz volt élete.
Érezte tán, ez itt a vég,
és nem jöhet
ez ősz után
az édes illatú tavasz.
Erő felett akart,
mosolygott volna még,
de arcán megfagyott
egy fájdalmas grimasz.
Legyen barátom már
a föld könnyű neked!
Az égben angyalok
ma várják jöttödet.
A cikket írta: Ködmadár
Hozzászólások
Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.