Két öreg

Látogatók száma: 39

Természet és ember kapcsolata

Tópartján vén almafa,
Ott áll némán, elfagyva,
Kilátszik a gyökere,
Jaj, mi lesz most ővele?

Pista bácsi arra jár,
Nézni a hal harap már?
Meglátja az öreg fát,
Dörmög, s kapja ásóját.

Dermedten néz fűzfa, nyár,
Társukra milyen sors vár?
Mert az ember nem mereng,
A munkának neki kezd.

Talicskáján földet hoz,
Odaönti a fához,
Befedi a gyökeret:
- Aztán szépen megeredj…!

Az almafa szót fogad,
És hajtja az ágakat,
Nyárra van már lombozat,
Lám! Még árnyékot is ad!

Tövében Pista bácsi,
Letelepszik horgászni,
És míg a kapást várja
Almát nyújt le a fája.