KINÉZEL AZ ABLAKON
Látogatók száma: 47
Kinézel az ablakon, a nap szórja rád sugarát
szívedben legbelül, mégis valami fáj.
Legördült egy függöny életed színpadán
karjaidba zártad a fáradt holnapok szavát.
Lelkedbe fészket rakott a szorító félelem
ezt legyőzni a legnehezebb.
Belső hangod kegyetlen énekel egy zenét.
Őszinte szavak ugyan mit mondanak, mit érnek?
Hangokat csendbe zárni, nehéz még néked.
Arcodat nézed, tükör a múlt,
lángok emésztik jót és a rosszat,
vergődik életed, egyre csak rosszabb.
Hányod magad fölé a földet, a hang játszik veled
ez nem a te világod, nem érthet senki meg!
Süvit és lecsap a gondolat az érzés
amitől féltél megmarad, nem enged el.
Zengtek benned szunnyadó dalok,
senki nem értette mit is akarok.
Hallod a távoli zenét, már indulnál, lépnél is talán
hited egyre fogyott, s közben a lelked megfagyott.
Visszaverődik minden szökni akaró érzelem
álruhát húz magára, mosolyog a nyomasztó félelem.
Az idő a lélek dobozt eltemeti,
suttogó hangok járják szívedet át
egymás felé utak nem vezetnek már.
Belenyugvás erős kérge lassan körbe nőtt
a hang torkodba fagy, egy kéz rád legyint
s a dal énekelni kezd megint.
A cikket írta: naplemente
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tisztelt Naplemente!
Ambivalens érzéseim voltak az Ön verse olvasása közben... az ablak nem a teljes nyitottságot jelképezi (nem egy nyitott ajtó), de a fényt (reményt) engedi beszűrődni... "a hang torkodba fagy, egy kéz rád legyint s a dal énekelni kezd megint", ez szép, és fájdalmas!
Bokor
Jó éjt kívánok!
Ambivalens érzéseim voltak az Ön verse olvasása közben... az ablak nem a teljes nyitottságot jelképezi (nem egy nyitott ajtó), de a fényt (reményt) engedi beszűrődni... "a hang torkodba fagy, egy kéz rád legyint s a dal énekelni kezd megint", ez szép, és fájdalmas!
Bokor
Szia Naplemente!
Tetszett a versed. Sok fájdalmat és reménykedést érzek tőled.
Üdv,
Pinokkió
Jól érezted.
Tetszett a versed. Sok fájdalmat és reménykedést érzek tőled.
Üdv,
Pinokkió
Szia Naplemente!
Nyisd ki az ablakot, hogy a friss levegő beáradjon, talán még a madarak is csicseregnek... :)
Az emlékeinket nem vehetik el tőlünk, de a jövő álmait sem.
Üdv: Ailet
Próbáljunk meg hinni, bízni benne.
Nyisd ki az ablakot, hogy a friss levegő beáradjon, talán még a madarak is csicseregnek... :)
Az emlékeinket nem vehetik el tőlünk, de a jövő álmait sem.
Üdv: Ailet