Könnygyöngyök
Látogatók száma: 50
Szállnak az évek,elszáll az élet.
Születünk, vagyunk,örömben,fényben.
Néhány kis bánat, felhöcske kísér.
Dolgozunk, küzdünk gyermekeinkért.
Évtizedekre rak, mint fecskefészket.
Párunkkal gyüjtjük a jót s a szépet.
Egyszer egyikünk megtér Istenhez.
Párja gyászolja, nagy a keserve.
Emberi sors, emberi érzés.
Álmokat kerget az éji szélvész.
Rád tör a magány, csillog a szemed.
Könnyeid gyöngye párnádra pereg.
Emlékek árja sodor az éjben.
Erőt ad ujra nappali fényben.
Felszáll a sötét, virrad a holnap.
Angyal hoz erőt, bízhatsz a jóban!
A multat zárjad, nyílnak remények.
Várnak rád híven szebbnél szebb évek.
Minden javukra van, kik Istenben bíznak.
Segít majd neked,uj fények hívnak.
A cikket írta: Kőnig
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Imi !
Ez csodálatos vers.
Őróluk,hogy szépnek találtad.Köszönöm.
Ez csodálatos vers.
Kedves Imre!
Nagyon szép a versed!
Azért is, mert másokra is figyelsz és próbálod vigasztalni... Az a fájdalom még friss... az idő neki is biztosan segíteni fog, de majd csak később.
Pussz,
Éva
Sajna,átéltem anno e keserves érzést.
Tudom, mennyire jólesik minden vigasztaló szó.A másik lélekrezdülése a miénkre.Tudni,nem maradtunk egyedül a nagyvilágban.
Köszi kedves szavaid.
Nagyon szép a versed!
Azért is, mert másokra is figyelsz és próbálod vigasztalni... Az a fájdalom még friss... az idő neki is biztosan segíteni fog, de majd csak később.
Pussz,
Éva
Szia, Imre!
Gratulálok: Yolla
Köszinöm szépen.
Gratulálok: Yolla