Kopár fák
Látogatók száma: 47
KOPÁR FÁK
Csupasz ág-karjaim kitárom feléd, óh nap,
Ölelem utolsó fényeid, melyek mint vörös vérpatak
Áradjanak szét kopár testemben, melegitsenek,
Az éjszaka fagyos, hideg leheletétől mentsenek,
S ha bibor-úton jön az örökfényű reggel,
Fehér csipkés dérruhámat reménnyel öltöm fel,
Törzsembe ivódott meleg áttetsző fényeddel
Új holnap jön el didergő testemben szunnyadó
Jövőt igérő, tavasszal frissen ébredező rügyekkel.
Irta: Ilona B.T.
Kép: saját
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.