Lélekdícsérő, XII. szonett

Látogatók száma: 33

/Aranycsillag Irodalmi és Művészeti Csoport 3.szonettkoszorúból/

A lélek nem más, mint Isten szikrája,
lángolva élni, Isten kegyelméből
földi létben szeretve lenni szívből,
nem belefúlni reménység árjába.

Legyen minden nap lelkünkben szeretet,
s este, ha kinyitom ablakomat,
az égi sötétben látom az arcodat,
lélektükrömben illatok közt lebeg.

Minden gondolatod, kis mozdulatod
tükör- mutatja belső világodat,
a hitedet, mely szerelmed nektárja.

Ne hullócsillag legyen szerelmünk,
mennyei húrokon pendüljön lelkünk.
Testünket égi fénye dajkálja.

Ilona
Kép: saját