Lezser alak
Látogatók száma: 33
Voltam én már minden,
Csak úrinő nem,
De teszek rája,
Mit mond a fáma..
Senki kedvében nem járok,
Semmiért nem megyek házhoz,
Élem a magam kis életét,
Nekem ne nyújtsa senki a kezét,
Igy nem kell hálásan köszönni a felet és
Visszaadni az egészet..
Lehet, hogy lezser alaknak tűnök,
Pedig a jólétben nem fürdök,
De legalább senkitől nem függök...
Nem könnyű ez,én jól tudom,
Magammal kell elszámolnom..
Ilona
Kép: Google
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Azt gondolom, Bakfitty látott legjobban a sorok közé, ugyanis a "lezser" alak álarca mögött egy keseédes ember rejtőzik. Úgy vélem, mindenkinek az életében vannak, voltak olyan helyzetek, amikor az ember rádöbben arra, hogy egyedül marad a problémáival, gondjaival.Nem érdemes ezt ragozni, sajnos erre a korszakra az elmagányosodás nyomja rá a bélyeget.Mit tehet az, aki azt mondja, én nem akarok így élni, egyedül is megpróbálok helytállni? Összeszorítja a fogait, előveszi a Sanda által említett "dacos" énjét és azt mondja:csak azért is...
Erre gondoltam, amikor megírtam ezt a "verset"...
Jó éjt Nektek! Ilona
Jaj, ne rejtélyeskedj már, Bakfitty, nincs most ehhez idegzetem.
Mondd meg fehéren-feketén, mi a helyzet.
Észrevetted, hogy a költő is hibázott?!
A "nyílott" helyett, "nyitott"-at írt!
Ha ismétlés, ám legyen!
Ha nem, majd talán valaki más megválaszolja!
Ilona gondolatait, olvasatomban nem nevezném "dacosnak", bár maga az írója tudja pontosan erre is a választ, mi meg úgy érezzük, ahogy...! :)
Mondd meg fehéren-feketén, mi a helyzet.
Miért ismételted meg a verset, Bakfitty?
Ha nem, majd talán valaki más megválaszolja!
Ilona gondolatait, olvasatomban nem nevezném "dacosnak", bár maga az írója tudja pontosan erre is a választ, mi meg úgy érezzük, ahogy...! :)
Itt meg egy harapós!
Arany János: EPILOGUS (részlet)
" Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem.
Hiszen az útfélen itt-ott
Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve."
Arany János milyen szépen írta:
" Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam, s bevert sárral,
Nem pöröltem,
Félreálltam, letöröltem.
Hiszen az útfélen itt-ott
Egy kis virág nekem nyitott,
Azt leszedve
Megvolt szívem minden kedve."
Arany János: EPILOGUS (részlet)
" Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem.
Hiszen az útfélen itt-ott
Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve."
" Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam, s bevert sárral,
Nem pöröltem,
Félreálltam, letöröltem.
Hiszen az útfélen itt-ott
Egy kis virág nekem nyitott,
Azt leszedve
Megvolt szívem minden kedve."