Magányos kerengő

Éppen tegnap mondta a telek-szomszédom - egyébként egy nagyon rendes fickó - átjött hozzám, mert látta, valami nincs rendben... Már nem mai gyerek ő sem.
Szóval átjött, én is meglepődtem. Már rég elfelejtettem azt a szitut.
Látta ugyanis korábban, hogy át akartam menni hozzá, de ő éppen indulóban volt és én visszafordultam. Ez nagyon bántotta őt.
Eltelt pár hét, de ez nem hagyta nyugodni, holott neki is éppen elég baja volt, saját egészségi állapotával kapcsolatban kínlódik már igen hosszú ideje, pár napig kórházban is volt. Tudtam róla. De teszi a dolgát, amíg csak teheti.
Szóval átjött és elnézést kért, hogy nem tudott a "rendelkezésemre" állni akkor.
Beszélgettünk. Nekem még így késve is jólesett, megkönnyebbültem tőle. Pedig nem is tehetett róla - mondom én - rendes fickó.
Azt mondta: Tegyem túl magam ezeken a "lelki" nyavalyákon. Mert látja, hogy rossz irányba terel. Nem tesz jót az egészségnek. Tapasztalatból tudja. Ha ránk kerül a sor, ugyan ki lesz, majd, aki bennünket pátyolgat? Már most is tudom, senki.

Yolla! Bármennyire is nehéz, ezen túl kell jutni, mert még van dolgunk ebben az életben, hiába írod, hogy légüres tér... nem az, csak most még nem tudod mivel megtölteni...

Puszi,
Éva

Igen, Yolla, tudom, nehéz most Neked..A lelki fáradtság rosszabb, mint a fizikai...Majd szép lassan túlleszel rajta, csak idő kérdése..Pihentető hétvégét kívánok!

Puszi, Ilona

Kedves Ilona!

Azt hiszem, most jön ki rajtam a fáradtság.

Puszi: Yolla

Kedves Yolla!
Pont ilyen hangulatban vagyok, úgyhogy utolsó sornak odaírnám: teszek mindenre..
Igy legalább az első versszak és az utolsó is ötsoros lenne..

Puszi, Ilona