Margit körúttól

Látogatók száma: 48

Ülök a villamoson,
Kezem vele együtt remeg.
Nézem az utcát: házak,
Autók, álom-kirakatok…
Duna, híd, Parlament,
Színésznő, halott nagy király…
Emberek ülnek, emberek állnak,
Mennek, sírnak, nevetnek, fáznak…
Pályaudvar, szunnyadó gépek,
Hideg március, álmos jelen…
Fázik a testem, fázik a lelkem,
Csontvelejéig hatol a fagy.
Táskám zsebében kutat kezem,
Keresem puha papírnak melegét.
Szemem lassan tengert idéző csöndes tó,
És feketén-fehéren melegít a szó.

A cikket írta: Gordon

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Virág

Szia G!

Mennyi minden és mennyire más mint egy álmos falucska. Bár a melegítő szó bárhol lehet. Tetszett!:)


V.