Melankólia
Látogatók száma: 49
Régebben írt versem új köntösben..
Kihűlt emlékeket
melegítek szívemben,
kaparom a régi képeket,
némelyik úgy belém égett.
Cudar bő idő!
Hát nem hagysz?
Oly szép némelyik kép,
már csak ez van nekem,
mert a jelen
képtelen, bénító, riasztó,
ürességtől kongó szívkamra..
Léket vert belé a magány,
- s csak talány-
lesz e még jövő képem
amíg lélegzem..
Ilona B.T.
Kép: Internet
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Sajnos mindnyájunk életében vannak nehéz időszakok, de nekünk szerencsénk is van..Mert megadatott, hogy időnként a szép dolgokra emlékezzünk és ez segít feldolgozni a jelen összevisszaságát..
Puszim, Ili
Minden egyes versed zenei aláfestést igényel...
Teljesen melankolikus állapotba hozott. Éppen annyira, amennyire most szükségem van.
Puszillak,
Éva
Köszönöm szépen!Tudom és érzem..Csak néha- a nem alaptalan -rossz érzéseket jó
kiírni magamból.
Puszi, Ilona
Szomorú-szép versedhez annyit fűznék: mi itt vagyunk Veled.
Pussz,
Tündér