Ne vágjatok ki
Látogatók száma: 45
Ne vágjatok ki,
kérnék a fák,
ha beszélni tudnának.
A gyökereim itt vannak,
lakóhelye vagyok madaraknak,
hulló levelemmel
táplálom a földet,
éltetőnket,
árnyékot nyújtok nektek,
vagyok bölcsőtök és koporsótok.
Ha jön a kikelet
minden évben újjászületek
értem, értetek.
Ilona B.T.
Kép: Net
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: zsoltne.eva
Miért?
Én beszélni is tudok.
A természet egyik gyermeke vagyok.
Egy érzés, egy pillanat,
és öröm mi belőlem egykoron fakadt.
Az élet, mit adtatok,
csak ennyit ért,
hogy kivágjatok?
Tudom, ezek csak indulatok.
De mélyen legbelül nem a légből kapott.
Keserű kenyerem eszem,
pedig nem szeretem,
mégis lenyelem.
Érted, magamért és értetek.
Örülök, hogy ez a pici vers Téged is megihletet. Sajnos a fák nem tudnak beszélni, védekezni, azért kell, hogy helyettük is szóljunk!
Köszönöm! :-)
Puszi, Ili
Én beszélni is tudok.
A természet egyik gyermeke vagyok.
Egy érzés, egy pillanat,
és öröm mi belőlem egykoron fakadt.
Az élet, mit adtatok,
csak ennyit ért,
hogy kivágjatok?
Tudom, ezek csak indulatok.
De mélyen legbelül nem a légből kapott.
Keserű kenyerem eszem,
pedig nem szeretem,
mégis lenyelem.
Érted, magamért és értetek.