Néha még
Látogatók száma: 27
néha álmodok egy kisfiúról, ki a petróleumlámpa
fényében nézi anyját, ahogy nyughatatlan
kezében a varrótű forog, s ölti a szegénységet
a tiszta ruhákra,
vékony nyugalom volt arcán, mi könnyen tört
darabokra, ha üres volt a lábas a sparhelt
platniján, ám nevetett mindig, ha ránézett
a hallgatag fiúra,
álomcsend volt minden éjszaka, fátyolként
suhant a csillagfény a hajnal-harmatos
kert felett, s mint apostoli üzenet hangzott
a fiú esti imája,
nem létezett rebellis gondolat, becsületre
és hitre tanították, dobogó szívvel várta
a fenyő-illatú Jézuskát a cukorból öntött
sztaniolos díszek fája alatt,
néha még álmodok egy kisfiúról.
A cikket írta: Tiszai Pé
Hozzászólások
időrendi sorrend
Költői szabadság...
"s ölti a szegénységet a tiszta ruhán..."
"vékony nyugalom ült arcán..."
"ám nevetett, mikor ránézett hallgatag fiára"
Nem értek én a versekhez, csak átérzem. :-)
"s ölti a szegénységet a tiszta ruhán..."
"vékony nyugalom ült arcán..."
"ám nevetett, mikor ránézett hallgatag fiára"
Nem értek én a versekhez, csak átérzem. :-)