Nézlek
Látogatók száma: 51
Arcodat nézve
boldogság önt el
hallgatok a csönddel.
Nekem te kellesz
mert szeretlek
el nem eresztelek.
Nézem a szemed
a gyönyörűen
fénylő kéket.
Ma is olyan vagy
mint akkor régen
szerelmünk kezdetén.
Szépséges igazi lovag
bókjaiddal vakítottál
csókjaiddal tanítottál.
Maradj még velem
te vagy a végzetem
szeretve szenvedek.
Csillagos ég alatt
tagadod a múltat
békét neked mi adhat.
A cikket írta: D Klári
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: zsoltne.eva
Ez nagyon szép vallomás, még ha magunknak írjuk, akkor is... :-)
Úgy látszik ezzel a címmel csak ilyen igazán bensőségeset lehet írni... csak érdekességnek említem, hogy még két verset olvastam az imént ezzel a címmel. Én is csak most fedeztem fel...
Ne tán más helyett ...
Köszönöm Éva.
Úgy látszik ezzel a címmel csak ilyen igazán bensőségeset lehet írni... csak érdekességnek említem, hogy még két verset olvastam az imént ezzel a címmel. Én is csak most fedeztem fel...