Nyári reggelen

Látogatók száma: 35

Szonett 44.

Reggel, mikor kinyitom ablakomat
Ömlik a sugárzó nap, mint zuhatag
Galamb turbékol, nem néma, hallgatag,
Kiűzi fejemből a bús árnyakat.

A napfényes reggel mindig hevesen
Körülfon, csókol és úgy felderít!
Nyári virágillattal beterít
Ringat édesen, mint hajdan kedvesem.

A nap nekem erő, kedves, minden,
Nem úgy,- szomorkás, esős reggeleken,
Darabokból kell összeraknom magam..

Vannak még fájó emlékek bennem,
De én csak a napfényre emlékezem
Nyári reggelen nap simitja hajam..

Ilona

A cikket írta: Ilona

támogatóink