Ódon falak között…
Látogatók száma: 42
Fehér leplem remek takaró,
ódon falak között bolyongó
lelkem soha nem nyugvó,
míg kísért régmúlt szerelmem,
kinek léptei dongnak fejemben,
mint akkor, nagyon régen,
mikor utoljára ment szentem
esküvőnk előtt a templomba,
hogy lelkét fehérre gyónva
tisztán adja kezét kezembe,
méltó legyen mirtuszkoszorúra,
ajka az első hitvesi csókra,
de léptének hosszú volt az út,
jaj, vajh’ mit szól majd az Úr
suttogó színvallására,
hogy leánya van, dajkaságban,
a szöszi hajú kicsi Sára,
gazdagoknál, nagy villában
nevelkedik, nem jár sárban,
fürösztik tejben és vajban,
nem forgatják meg a gondban,
nevet, csacsog, szeme csillog,
nincs rajta a szegény billog,
hogy hozhatná anyjaként haza,
ha végre lesz házassága,
mikor nem tudja a párja,
övé az a kicsi Sára,
apja annak, csak nem tudja,
mert anyjaként jól titkolta
szerelmük gyönyörű gyümölcsét,
az apjára hajazó szöszkét,
jobb, ha mindjárt víznek megy,
megöleli magyar tenger,
nem kell megvallani szégyenét,
nap gyalulta már a látóhatárt,
topogtam viskóm előtt, az utcán,
miért nem jő a régen várt,
elindultam, kerestem kedvesem,
templomban, úton, útfélen,
holdfény csillogott a vízen,
mire testét tenger kivetette,
kezén apró főkötő tekergett,
mely valaha gyereké lehetett,
s fejembe fészkelt a gondolat,
miért láttam szomorúnak,
mikor háborúból hazatértem,
mert holtnak hitt, szegényem,
bánatomban utána mentem,
testem befogadta a tenger,
de kivetette gyarló lelkem,
hogy gyermekem megkeressem,
csakhogy Sára már matróna,
a villának sincs lakója,
csak ődöngök a falak között,
csorba bútor, tányér törött,
itt létem immár örök,
míg a villa el nem porlad,
kószálhatok lélek holtan,
százhúsz évvel rogyadozva,
ni csak, jő egy meglett férfi,
fiatal szőke lány kíséri,
nézd csak Sára, ezt a villát,
itt élt a te dédanyád,
szól, s szememből kigördül
számtalan átlátszó könny,
látván ivadékaim örömét,
végre befogad az öröklét.
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Yolla!
Szép balladát írtál, engem megfogott! :)
Puszi, Ilona
Egy pályázatra írtam.
Puszi: Yolla
Kedves Yolla!
Ezt mért nem küldted el a Sári villa titka c. pályázatra?
Én le merném fogadni, hogy az a pályázat ihletett meg!
Vagy ezt már a pályázat lezárása után írtad?
Komoly, lélekemelő írás, nekem tetszett, - mert megérintett!
Hogy verstanilag jó, vagy nem jó, - ahhoz nem értek, tehát
azt nem is ítélhetem meg!
Pussz: emillio
Arra írtam.
Puszi: Yolla
Szép balladát írtál, engem megfogott! :)
Puszi, Ilona
Ezt mért nem küldted el a Sári villa titka c. pályázatra?
Én le merném fogadni, hogy az a pályázat ihletett meg!
Vagy ezt már a pályázat lezárása után írtad?
Komoly, lélekemelő írás, nekem tetszett, - mert megérintett!
Hogy verstanilag jó, vagy nem jó, - ahhoz nem értek, tehát
azt nem is ítélhetem meg!
Pussz: emillio