Senki földje?!

Látogatók száma: 40

Nem akarok idegen földet taposni,
magyar hazámban idegenként jönni és menni,
harcolni azért, ami a miénk,
hagyni leigázni, mi az enyém is,
a talpnyalók sorába állni,
elveszni hagyni,
bambán csak nézni, hallgatni,
amíg szépen sorjában eltűnik lábunk
alatt a talaj, amit elődeink és mi tapostunk ki
annyi évszázad, évtizedek alatt!

Nem akarok hontalanná válni,
úszni mindig csak az árral,
ki akarok törni ebből a posványból, a semmiből,
nem számít múlt, jelen, van még kis jövőm,
nem félek én senkitől, semmitől, tőled sem,
csak egyedül menni és tenni e rögös úton
lassan már nehéz.

Gyere velem!
Állj ide mellém!

Addig gyere, míg van erőm, bár lassan
tudok menni, mert lyukas már a cipőm,
de menni még akkor is bírok, akarok, pedig
csak zsíros kenyeret majszolok. Jó az!
Mutass egy járható, kivezető utat, és én

Veled megyek!
Melléd állok!

Birka módjára követni olyan vezetőt nem akarok,
ki napjában csal, hazudik, és lop, én becsületes
magyar polgár vagyok, ki mint rég
a jussáért megdolgozott,
nem könyöradományt kért,
tisztességes munkáért, tisztes bért kapott,
fizetséget, nyugdíjas éveihez békességet ígértek,
a becsületemért semmit sem kérek,
mert azt én magamból, magamtól
ajándékként adom néked,
de csak addig, míg ezt a magyar népet, te mint
ígérted, felemeled, nem pedig a sárba taposod
azokat, kiktől a kenyeredet kapod!

Addig adj,
míg kér ez a magyar nép!

A cikket írta: zsoltne.eva

támogatóink