Séta a tóparton
Látogatók száma: 36
Miért van az, hogy itt a tóparton
mintha eltünne e zaklató világ?
A partot szegélyező homokon
bandukolva kutyám fejét megsimítom,
a csönd enyhe szélfátlyolt húz maga után,
átkarol, együtt sétálunk elmélyedve,
néha egy-egy kavicsot vetek a tó vizére
s nézem, amint gyűrűkkel övezve
halk cs0bbanással alámerül a mélybe...
A tóparti fák víz tükrében nézegetik magukat,
felriadok, egy búgó szúnyog
megcsípi a karomat.
Sárgán hulló levél incselkedik szememmel,
mintha intene,-ne feledd,
ez itt már a szeptember.
Ilona
Kép: saját
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Valami hasonlót érzek magam is, távol a kertváros zajától, amikor magam mögött tudom a gondokat, bajokat. A fák szegélyezte úton ráérősen haladva, a kertben érezem igazán jól magam.
Tetszik a versed. :-)
Puszi!
Válasz erre: zsoltne.eva
Nagyon jól adtad át azt a hangulatot, amit egy tóparti séta közben érezhet az ember.
Valami hasonlót érzek magam is, távol a kertváros zajától, amikor magam mögött tudom a gondokat, bajokat. A fák szegélyezte úton ráérősen haladva, a kertben érezem igazán jól magam.
Tetszik a versed. :-)
Puszi!
Puszim!
Válasz erre: Sanda
Minek ez a felhajtás minden évszakváltáskor?