Szavakba zárt időtlenség

Hm, ez most sok volt nekem, vagy nem hangolódtam rá:-(
Kicsit magyarázz!
Üdv, Pinokkió

Sajnálom, de kevés dolgot utálok jobban, mint verset magyarázni, főleg, ha a sajátomról van szó. Ha most ideírnám, hogy erről és erről szól, avval a függetlenségét sérteném, mondhatni, beskatulyáznám és ezt nem tehetem. Talán majd máskor jobban rá leszel hangolódva. De az se tragédia, ha nem. Törvényszerű, hogy mindig van olyan mű, ami annyira nem fogja meg az embert. Majd a következő... :)

Annyit tudok talán javasolni "irányelvként", hogy ne értelemmel próbálj meg közelíteni elsősorban, hanem inkább szívvel. Ízlelgesd a szavakat, figyelj a dallamára, ne próbáld rögtön értelmezni ésszel.

Számomra a belső természetességet adta teljes mértékben ragyogásban.
(Nekem ez ilyen lelkünk szava és érzései szintek tetszik.)

Üdv. Lacó

Örülök, köszönöm!

Szia Gyula!
Eddig nem volt problémám a verseiddel, sikerült beleéreznem mindbe -azt hiszem-, ez kifogott rajtam.
Igen, úgy csináltam már először is, ízlelgettem a szavakat a szívemmel. De biztos rossz napom van (volt).
Üdv, Pinokkió

Szia Kedves Gyula!

Ez is szép volt, mint minden, ami szívből jön.
Hisz "jól, csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
Ha itt a racionalitást és az elmés következetességet keresnénk, összetörne a
"Szó-ketrecbe zárt időtlenség."

Köszönöm, Zsötem

pinokkio ezt csak az nem érti akinek nincs heartse
ne szorakosztazsd gyulát mög zsötemet
tudom hogy tudod
joe

;-)