Szerelem másként

Látogatók száma: 34

Az éjjel nem aludtunk megint.
Munka tartott ébren, nem a vágyaink.
- Csak a munka, mely sohasem várhat -
gombaérés hozta álmatlan éjszakánkat.
Ketten maradtunk szedni, s hiába
gyanakszom pollenallergiára
- mondd, hogy hagyjalak magadra, Kedves? -
Téged minden munka megkeres.
Szedtük, mértük, a hűtőház már tele,
a rekeszeknek sem maradt ürese,
- s hogy a sok gomba hol talál vevőt,
megválaszolja tán a reggel, vagy a délelőtt.
Ágyba zuhantunk az éj közepére,
hogy igényt tartsunk még az álmunk felére,
s nem számolta egyőnk sem a bárányokat,
azt sem mondtuk egymásnak: Szép álmokat!
De az éjjel nem aludtunk megint.
Nem érdemeltük az allergiám szerint.
Az ágyban csak köhögtem, fuldokoltam,
tenyeredbe bújva haldokoltam.

- Nem megyek többé a közelébe! -

hányszor megfogadtam már.
S tudom, magadban Te is fogadkoztál.....
De elmúlik a köhögésem, újra nő a gomba,
és beállok melléd a kijelölt soromba.
1999.