Temetés
Látogatók száma: 40
TEMETÉS
Szomorú vagyok, mintha lebegnék
Sötéten gomolygó víz felszínén,
S csak a kósza nap küldene némi fényt.
Zokogásfoszlányok szállnak felém,
Ájtatos hang imát morzsol,
Amit a nép halkan utána mormol.
Nem sírok, csak állok merev arccal
Kimondhatatlan furcsa belső daccal,
Egy gödör peremén sokad magammal.
Nézem, amint díszes koporsóban
Egy kihűlt élet merev testbe öltözve
Áhitatosan és lassan süllyed a mélybe.
Kondul a harang, éket hasít a csendbe,
Egy távozó lélek felszállt a mennybe..
Ilona Bartha Toth
Kép: Net
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Tündér
Kedves Ica!
Ez nagyon szép és nagyon szomorú. Jó, ha ki tudod írni magadból a fájdalmat, sokat segít. Együtt érzek veled...
Pussz,
Tündér
Pussz. Ilona
Ez nagyon szép és nagyon szomorú. Jó, ha ki tudod írni magadból a fájdalmat, sokat segít. Együtt érzek veled...
Pussz,
Tündér