TuShots - Változnak Az Idők

Látogatók száma: 36

Nem épp egy vidám időszakomról számolok be. Bocs a mai nap ilyen.

Változnak az idők

Változnak az idők, elszáradnak az ágak
Új arcokat látok, és új utcákat
A kérdés a régi, hogy hova tűnt valójában
Amit magam köré tettem, az élet hálójában
Derűsebb napokat, kesernyés perceket,
Ellopott, elkoptatott, elveket
Amiket feladtam, ami miatt létezni sem tudtam
Az energiámat, hiába húztam
Talán hiába volt minden, amiben régen hittem
Változnak az idők, az énem is alakul
A múltba kapaszkodva, minden, ami volt most kifakul
A feledés homálya az, amit a lelkem most kitanul
A négy fal közbe zár, a vakolata lepereg
Egyszer majd, az asztalra valamit én is leteszek
De eljön majd az én időm, mikor minden megváltozik
Mikor a bús komor hangulat a négy fal közül távozik
Mint ahogy a levegő is mindenkinek lételem
Önmagam sem érthetem, nem tudom hogyan képzelem
A világegyetem síkjain a féktelen végtelen,
Apró pici pont az isten adta életem
Minden reggel úgy kelek fel, megalvadt vérrel
Energia nélkül, tudatom szerte széjjel
Fáj a mozgás, fáj az élet, és mindig húz a fejem
Nem tudom, ki van velem, nem tudom, ki van ellenem
Kihalt kopár sivatag, a végeláthatatlan homokszemcsés unalomtenger
Amit a magány, és a szürke egyhangúság magas fokon, szanaszét perzsel.
Itt ilyenkor el kell egy kis vidámság
Ami oázisként nyújt vigaszt, ha hibáztál
A kopár sivatagból nem könnyű a kimenet
De hidd el nekem haver lesz ez még nehezebb
Szánalmas hogy vérvörös, bárányfelhők az égen
Én ezt az életet sehogy sem értem
A levegő langyos, de a párától kopott
Nyomott nyomot hagyott
Ami elmúlik, az fáj, főleg ha szép volt
A szeretteink között nincs olyan, hogy szép holt
Fájdalmas az élet, ha ezt az oldalt nézed
Számomra a fényben járni, az igaz éden