Üzenet
Látogatók száma: 48
Tegnap fekete tó partján jártam.
Felemeltem kavicsokat, kerestelek
mindegyik alatt, de csak bogarak
futottak szerteszét, homokszemek
takarták be lépteim nyomát.
Kerestelek napszítta réteken,
vakondtúrások, tépett szirmú
virágok közt, de csak kifordult
rögök, fanyar illatú múltsóhajok
úsztak csíkként mögöttem.
Kerestelek szivárvány tövében,
hol koboldok ássák el kincsüket,
hátha, hátha ott megtalállak, csillogó
drágakövek, pergő aranyszemek között,
de csak ezüsthamu hullott hajamra.
Kerestelek temetőkben, kopjafák
erdejében, kopott véseteken húztam
végig ujjam, hátha megtalálom neved,
egy betűnél megreszket majd kezem,
s felismerlek ismeretlenül, de csak
szálkák döfték át tapogatózó ujjaim.
Mondd, merre induljak ebben
a kietlen, embertelen, szeretet nélküli
világban? Hol vagy, kivel nem éltem le
harminc’sok évet, kinek nem mondhatom el
– szerettelek, szeretlek, szeretni foglak…
…örökké, a végtelenen is túl…
Hol vagy meg nem talált kedvesem?
Pálinkás Krisztina Kéra/Lyrian ©
A cikket írta: Kéra
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kéra!
Ez gyönyörű...
Számomra ami kimagaslóan minden részletében tökéletes és megragadó ez a rész.
"Kerestelek temetőkben, kopjafák
erdejében, kopott véseteken húztam
végig ujjam, hátha megtalálom neved,
egy betűnél megreszket majd kezem,
s felismerlek ismeretlenül, de csak
szálkák döfték át tapogatózó ujjaim."
Köszönet hogy olvashattam. Gratulálok.
Üdv. Black Ice
Én köszönöm, hogy megálltál nálam, és megértetted, amit írtam.
Üdv:
Kéra
Ez gyönyörű...
Számomra ami kimagaslóan minden részletében tökéletes és megragadó ez a rész.
"Kerestelek temetőkben, kopjafák
erdejében, kopott véseteken húztam
végig ujjam, hátha megtalálom neved,
egy betűnél megreszket majd kezem,
s felismerlek ismeretlenül, de csak
szálkák döfték át tapogatózó ujjaim."
Köszönet hogy olvashattam. Gratulálok.
Üdv. Black Ice
Mind keressük Őt, és minden melléfogás, minden út egy újabb tapasztalat, ami gazdagít minket. Nagyon érzékletes a versed, köszönjük!
Pussz, Tündér
Sok-sok évvel a hátammögött azt hiszem, nem veszed zokon, ha azt tanácsolom, hogy ne tó parton, ne réteken és egyéb helyeken keresd a kedvest, hanem nézz szét jól magad körül.Én már régóta egyedűl élek és átgondolva, nagyon sokszor elmentem a boldogság mellett és észre sem vettem, holott ott volt az orrom előtt.
De lehet, hogy tévedtem volna. én mindig azt mondom, a sors ellen nem hadakozhatunk. Ki tudja, miért nem történt meg a találkozás?Lehet, hogy ami boldogsának ígérkezett, egy keserű csalódás lett volna...
De a boldogságot keresni soha nem késő..
Puszi, Ilona