Vándorének

Látogatók száma: 42

Irodalmi versenyre adtam be ezt a verset, melyre az alábbi választ kaptam: "Köszönjük megtisztelő bizalmát, hogy elküldte felhívásunkra művét. Sajnos, a küldött vers irodalmi megformálását nem érzem olyan erősnek, hogy közlésre kérhetném."

Nem mondhatom ki hangosan,
csak halkan suttogok;
hatalmas Amerikában
apró magyar vagyok.

Vágyaim szárnyán
messze földre mentem,
de munkálkodik a vágy-
haza kell mennem.

Nekem itt minden idegen!
Minden fa, fű, virág.
Hittem; kinyílik majd-
inkább bezárult a világ.

Nem tudom meddig
bírom a távollétet még,
remélem hogy hazatérek-
segítsen meg az ég!

A cikket írta:

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Müszélia

pósa lajos bácsi örül
szabolcska mihály pláne

Cathy

Pedig egeszen jo a vers.

Szepen irsz a honvagyrol, amit teljes melysegeben azok ertenek, akik atestek rajta. Rendes honvagy sosem mulik el.

 

Bár bejártam a világot, már évek óta itthon élek.
Ez a mű egy régi érzés felelevenítése.
Nem gondoltam, hogy annyira rossz vers, hogy még csak nem is pályázhatok vele...

zsoltne.eva

"Oly messze, távol vagy hazám... csak még egyszer láthatnám..."

Ne sóvárogj! Ne bánkódj!... A legszebb szavak is kevesek lennének kifejezni, mit jelent a távollét... Ezért én nem is tudnám, hiszen itthon vagyok! :-)

Yolla

Segítsen meg az ég!