Verselő
Látogatók száma: 78
Kötetlenül versel ma boldog, s boldogtalan,
Bár úgy hiszem, nem árt, ha ritmusa, súlya van.
Talán mégis csak vers legyen, ne tördelt próza!
Rímtelenül is lehetne sava, meg borsa!
Az önjelölt költőcskék közt én is egy vagyok,
néha szerelmesen, máskor dühből alkotok.
A szótagszám, és a szavak összhangzattana
játékra hív, nem rémisztő, véres szócsata.
Tudd, szabályosan nehéz igazat mondani,
a tartalmat keretek közé szorítani,
hogy értelme mégis mindig ugyanaz legyen,
ahogy gondolkodóként, natúran képzelem.
Ki szabad verset ír, tudása ennyit enged,
megnézhetné, mi jellemez formátlan verset!
Ne buta szavanként hányja betűit sorba,
legyen tehát a verselés művelt tudója!
(Kép: internet)
A cikket írta: Ködmadár
Hozzászólások
időrendi sorrend
Oda kell menned, ahol dicsérnek!
Egyébként a fb-ra külön is fel lehet tenni az írásaidat.
Nem vágyom az itteni dicséretekre. 49. éves vagyok, 3 felnőtt gyerekkel - és nem dedós, hogy mindig dicsérni kellene. A többi helyet sem azért kedvelem, mert dicsérnek, hanem azért, mert őszinték, kedvesek, barátságosak a társaim. Hidd el, ott sem mindig dicsérnek, csak épp nem gázolnak szándékosan a lelkembe, nem céljuk a lejáratásom, megbántásom. Építő jellegű kritikákat kapok, baráti hangvételben.
A jobb helyeken egyébként a moderátorok meg sem engedik, hogy személyeskedéssé fajuljon a vita.
Néha engem is bosszantanak mások gondolatai, de ez nekem nem ok arra, hogy ráugorjak, és fröcsögjek.
Elfortyogok egyedül, esetleg írok én is valamit. Mert én is megtehetem. Vagy mégsem???
Továbbra is azt mondom, nem neveztem meg senkit a versemben, nem is utaltam senkire. Sok vacakot olvastam mostanában, különböző helyeken. Ezen töprengve íródott a vers. Aki úgy érzi, neki szól, arról nem én tehetek.
A gondolataimat nem kell "valakihez" írnom. A gondolkodás jól működik nálam egyedül is. Beszélgetni meg jobbára nem ide járok.
A gyerekverés és a lopás úgy jön ide, hogy logikusan gondolkodom, és kreatív vagyok. Az általad idézett közhely sincs felcímkézve (mint a versem sem), tehát bár mire rá lehet húzni. Akár verekedésre is, és egyéb törvénytelen dolgokra. Jó kis ürügy ész érvek helyett...
Nem is azért teszem ide az írásaimat, hogy reagáljatok rá. Vannak emberek, akiknek fontos a véleménye számomra, s azoktól meg is kapom. Ilyen hsz-ekre, mint most is a tied, nem vágyom. Ha a többiek is mind így gondolkodnak, hát az övékre sem.
Be kell vallanom, hogy leginkább csak azért vagyok itt, mert a többi, általam ismert bloghoz képest ennek a legszínvonalasabb a kivitelezése, és jól kezelhető is. Ezért szeretem innen megosztani a fb-on.
Több helyen is tag vagyok, és írok is. A hangulat mindenütt jobb, barátibb, kellemesebb, emberibb, mint itt.
Egyébként a fb-ra külön is fel lehet tenni az írásaidat.
Nem vettem magamra, csak bosszant a mondanivalód.
Hogyan jön ide a gyerekverés, meg a lopás, azt pedig végképp nem értem.
Egyébként aki bármely okból verekedésre adja a fejét, azért teszi, mert már nincsenek észérvei. Tudod, a szép szó sokkal többet ér.
Azt meg ne mond, hogy nem címezted senkinek, mert akkor nem írtad volna meg, csak sokan úgy vannak, hogy jobb, ha nem reagálnak rá.
Igazuk van, mert a karaván halad tovább.
Elfortyogok egyedül, esetleg írok én is valamit. Mert én is megtehetem. Vagy mégsem???
Továbbra is azt mondom, nem neveztem meg senkit a versemben, nem is utaltam senkire. Sok vacakot olvastam mostanában, különböző helyeken. Ezen töprengve íródott a vers. Aki úgy érzi, neki szól, arról nem én tehetek.
A gondolataimat nem kell "valakihez" írnom. A gondolkodás jól működik nálam egyedül is. Beszélgetni meg jobbára nem ide járok.
A gyerekverés és a lopás úgy jön ide, hogy logikusan gondolkodom, és kreatív vagyok. Az általad idézett közhely sincs felcímkézve (mint a versem sem), tehát bár mire rá lehet húzni. Akár verekedésre is, és egyéb törvénytelen dolgokra. Jó kis ürügy ész érvek helyett...
Nem is azért teszem ide az írásaimat, hogy reagáljatok rá. Vannak emberek, akiknek fontos a véleménye számomra, s azoktól meg is kapom. Ilyen hsz-ekre, mint most is a tied, nem vágyom. Ha a többiek is mind így gondolkodnak, hát az övékre sem.
Be kell vallanom, hogy leginkább csak azért vagyok itt, mert a többi, általam ismert bloghoz képest ennek a legszínvonalasabb a kivitelezése, és jól kezelhető is. Ezért szeretem innen megosztani a fb-on.
Több helyen is tag vagyok, és írok is. A hangulat mindenütt jobb, barátibb, kellemesebb, emberibb, mint itt.
Tudod, Yolla, egyesek ilyen elvek alapján verik a gyereket, vagy lopnak.
Ha magadra vetted, bizonyára okod volt rá, én nem címeztem senkihez!
Lehet, hogy véleményeddel ellentétben ez bizony mégis vers. A tegnap tiszteletére soronként 13 szótagból áll, végig futnak a versszakokon a páros rímek, és bizony van mondandója is! Ez a forma jóval egyszerűbb, mint jambikus sorokat írni, nem is beszélve a hexameterről, esetleg disztichonról. Az biztos, hogy nem lett belőle sem szonett, sem óda. Most tőlem is csak ennyire futotta. :-)
Nem vagyok profi. Ezért itt írok, és nem a kiadott verses köteteimből élek. Nem is sikerülnek a verseim egyformán - de szakítok rá időt, hogy tanulmányozzam a különböző stílusokat.
Én is érzelmi töltés hatására kezdtem írni, mint mindenki, de ha már csinálok valamit, hát szeretném azt minél jobban tenni. Van, aki költőnek születik, s van, aki így játszik a szavakkal, mint én. Ma már talán nem teljesen tudatlanul. Ha híresség nem is lesz belőlem általa, legalább műveltebb leszek közben.
A szabadversekkel egyébként nincs semmi problémám, magam is írtam néhányat. Néha én sem szeretem, vagy nem akarom szoros keretek közé szorítani a gondolataimat.
Aki tollat ragad, annak azért illik tisztában lennie vele, hogy a szabadvers nem attól lesz vers, hogy rövidre törjük a sort! Az interneten nem csak az irodalmi blogok találhatóak meg, hanem az ismeretek is! Egyesek sajnos rengeteget írnak, de nagyon látszik "műveiken", hogy a tanulásra, olvasásra nem fordítanak időt!
Nem baj szerintem, ha valaki a nulláról indul. A baj az, ha nem fejlődik tovább! Ha meg sem próbál többre jutni. Valójában nem az számít, hogy hová jutunk, hanem az, hogy mekkora utat tettünk meg addig.
A felháborodásodat végképp nem értem! Ha Te bármilyen formában kiteheted ide bármilyen gondolataidat, akkor miért bosszant, ha én is ezt teszem?
Hogyan jön ide a gyerekverés, meg a lopás, azt pedig végképp nem értem.
Egyébként aki bármely okból verekedésre adja a fejét, azért teszi, mert már nincsenek észérvei. Tudod, a szép szó sokkal többet ér.
Azt meg ne mond, hogy nem címezted senkinek, mert akkor nem írtad volna meg, csak sokan úgy vannak, hogy jobb, ha nem reagálnak rá.
Igazuk van, mert a karaván halad tovább.
SORKÉPZÉS: egymáshoz kapcsolódó ritmusos szövegrészek legalább páronkénti és legalább egy szempontból történő kölcsönös megfelelése.
A legjobb példát a sorképzés minimális érvényesítésére vagy érvényesülésére az olyan átmeneti műformák jelentik, mint a gyermekek által kedvelt, mert könnyen megjegyezhető és könnyen mondható, egyszerre kötött és kötetlen ritmusú mondókák. Egyetlen példa arra, hogy az egyik legismertebb mondókában hogyan mutatható ki akár soronként valamely jól ismert vagy klasszikus vers ritmikája, az egész mondóka azonban egyetlen számszaki képletben (versmértékben) mégsem összegezhető, mégsem írható le:
Ecc, pecc, // kimehetsz, 2||3 (vö.) ..."
"... SZABAD VERS (SZABADVERS): hangzásbeli kötöttségét pusztán a sorképzés jelenti; a sorok belső szerkezete viszonylag szabad, viszonylag laza.
MÉRTÉKES (METRIKUS) VERS: az ismétlődő sorképzésen túl a sorok belső szerkezete is ismétlődő szabályosságot mutat; benne versmérték érvényesül...."
Az idézetek innen valók: http://www.kortarsonline.hu/2010/09/szabadvers-es-szabad-vers-napjaink-kolteszeteben/3426
A cél szentesíti az eszközt!
Tudod, csak akkor írok versszerű szösszenetet, ha valami nagyon bosszant.
Bevallom, itt még nem láttam igazi verset senkitől, de engem nem zavar!
Látod, a tiédet is elolvastam! No, ez sem vers, csak versszerű.
Ja, még egy dolog!
Boldogan írok verset, mert az a divat, hogy mindenki abban leli örömét, amihez nem ért!
Ha magadra vetted, bizonyára okod volt rá, én nem címeztem senkihez!
Lehet, hogy véleményeddel ellentétben ez bizony mégis vers. A tegnap tiszteletére soronként 13 szótagból áll, végig futnak a versszakokon a páros rímek, és bizony van mondandója is! Ez a forma jóval egyszerűbb, mint jambikus sorokat írni, nem is beszélve a hexameterről, esetleg disztichonról. Az biztos, hogy nem lett belőle sem szonett, sem óda. Most tőlem is csak ennyire futotta. :-)
Nem vagyok profi. Ezért itt írok, és nem a kiadott verses köteteimből élek. Nem is sikerülnek a verseim egyformán - de szakítok rá időt, hogy tanulmányozzam a különböző stílusokat.
Én is érzelmi töltés hatására kezdtem írni, mint mindenki, de ha már csinálok valamit, hát szeretném azt minél jobban tenni. Van, aki költőnek születik, s van, aki így játszik a szavakkal, mint én. Ma már talán nem teljesen tudatlanul. Ha híresség nem is lesz belőlem általa, legalább műveltebb leszek közben.
A szabadversekkel egyébként nincs semmi problémám, magam is írtam néhányat. Néha én sem szeretem, vagy nem akarom szoros keretek közé szorítani a gondolataimat.
Aki tollat ragad, annak azért illik tisztában lennie vele, hogy a szabadvers nem attól lesz vers, hogy rövidre törjük a sort! Az interneten nem csak az irodalmi blogok találhatóak meg, hanem az ismeretek is! Egyesek sajnos rengeteget írnak, de nagyon látszik "műveiken", hogy a tanulásra, olvasásra nem fordítanak időt!
Nem baj szerintem, ha valaki a nulláról indul. A baj az, ha nem fejlődik tovább! Ha meg sem próbál többre jutni. Valójában nem az számít, hogy hová jutunk, hanem az, hogy mekkora utat tettünk meg addig.
A felháborodásodat végképp nem értem! Ha Te bármilyen formában kiteheted ide bármilyen gondolataidat, akkor miért bosszant, ha én is ezt teszem?
Tudod, csak akkor írok versszerű szösszenetet, ha valami nagyon bosszant.
Bevallom, itt még nem láttam igazi verset senkitől, de engem nem zavar!
Látod, a tiédet is elolvastam! No, ez sem vers, csak versszerű.
Ja, még egy dolog!
Boldogan írok verset, mert az a divat, hogy mindenki abban leli örömét, amihez nem ért!