Vörös angyal

Látogatók száma: 38

Válasz az előző panaszra

Legelőször űrruhában láttalak;
Úgy ragyogtál a vörös homokon,
Mint hófehér kőből faragott alak,
Otthon a Földön, delelő napon.
Kísérőm s kísértőm lettél, marsi lány,
Feledtetted minden bús bajomat,
Gyönyörű voltál, sudár, és oly vidám…
Égő pírral fogadtad csókomat.
Mire feleszméltem mit tettem Véled,
Mindketten elvesztünk, örökre már.
Láttam rajtad, Te is érzed és érted,
Az elválás mily keserű pohár.
Most minden éjjel az eget kémlelem,
Visszatérek, Melletted van helyem.

A cikket írta: Arkady

előző cikk következő cikk

2 szavazat