Zsófi elment
Látogatók száma: 44
Zsófinak nem voltak érvei,
És a türelme is lassan elfogyott,
Hamar be kellett látnia,
A binomiális együtthatók megalázottságán kívül,
Nincs semmi társítható kényszer,
Csak ostoba, és kicsinyes viták sora,
Amikor minden igazra fény derül.
„Baromira unom ezt a létezésfélét” – mondta,
Mintegy önmagának, nem is bízva abban,
Hogy meghallhatja, akit illet,
De maga körül nem talált senkit,
Férjét is elűzte évekkel azelőtt,
Hogy kegyeibe fogadta volna Istent.
„Hát nem érted?
A szabadsága mindenkinek fontosabb,
Mint a szerelmi légyottok utáni magány.”
Mosolya szélesen ült az arcán, és jókedvre derített.
A falu harangjait jégeső verte szét az éjjel,
És nem lett meg a harangozó sem,
Így nem hallottam zúgását a délnek,
Tudtam, itt már az utak véget érnek,
És Zsófi sem került elő egy jódarabig.
A cikket írta: Janó
Hozzászólások
időrendi sorrend
De nem ám! Ha tudnád, mi történt, amikor Zsófi - évtizedek múlva -, előkerült! :)
De ez egy másik történet...:)
Bár olyan "termékeny" vagy, alig bírlak követni.
:o)
Nagyon szép reggelt kívánok Neked is!
Janó
Nem kispályások. :)
De ez egy másik történet...:)
És vitték magukkal a harangot is. :)))
A vers műfajában nagyon áttételesen fogalmazódik meg a mondandó. És jól érzékeled, a szavak mögötti érzések azok, amelyekkel "manipulál" a költő. De mert mindannyian különböző tapasztalatokkal rendelkezünk, a dekódolás olykor eltér az írói szándéktól. A művet mindig ketten alkotják, az író, és az olvasó. Közös munka a mű élvezete. Ha egy mű nem jó, akkor legtöbbször az író a hibás, mert rosszul választotta meg azokat képi elemeket, amelyek a tényleges mondanivaló - olykor csak hangulatok, érzések -, nem jutott el az olvasóig. De van, hogy mi olvasók, korlátos tudásunk, vagy különböző tapasztalataink miatt nem értünk meg valamit, vagy félremagyarázzuk a szándékot.
Elnézést kérek, hogy ilyen hosszan vettem igénybe a türelmedet, de feltétlenül el akartam mondani, hogy valóban, ezernyi titok van itt, de ezt ketten hoztuk létre. Én, akinek szándéka volt a titokzatosság, és Te, aki saját titkaidat láthatod ebben a versben is.
Már szép az estém, köszönöm Neked!
Janó
Csak nem lelépett a harangozóval??? :o))
Valós történet lehet mögötte. Miért nem bontod ki. Nem szeretek találgatni. Ez így túl egyszerű.