A Kerítés
Látogatók száma: 63
Minden napjainkból egy szösszenet. =)
A kerítés
Cseng a telefon:
- Szia
- Szia! Nem tudom, hogy milyen terved van, hosszú hétvégére? Meg kellene a
kerítést javítani.
- Már van programom. Az egyik ismerősömhöz megyek el.
Persze a feleséged, fontosabb. Gondolta az asszony.
- Nem baj majd máskor megcsinálod, amikor ráérsz. mondta
- Jól van, majd amikor időm lesz. Szia!
- Szia!
Egy kicsit rosszul esett a férfi válasza, mivel már régebben megbeszélték, hogyha hétvégén nem kell dolgozni, akkor elmegy és segít a kerítést megcsinálni. Nem baj! Majd a lányával ketten neki állnak, lesz olyan amilyen, de kerítés állni fog. Régebben úgyis megbeszélték hogy hogyan is kellene megcsinálni. A szomszédtól kért furdancsot, amivel az oszlopok helyét megcsinálják, amire a deszkákat felszögezik. Majd reggel korán kelnek, még hűvössel áthordják a fákat a porta széléhez. Este lett. Meg fürdette az unokáit. A két unoka már javában aludt. És az asszony is lefürdött, megágyazott, lefeküdt.
Cseng a telefon:
- Ki a csuda lehet ilyen későn, már este 10 óra is elmúlt. Amikor meglátta a hívót nem tudta mire vélni.
- Szia.
- Szia. Mondjad!
- Légy szíves nyisd ki az ajtót!
Mint akit darázs csípett meg úgy ugrott ki az ágyból. Magára kapta a köntösét szaladt ki, ajtót nyitni. Ott várta az a férfi, akit legjobban szeret! Ki nyitotta az ajtót, az ott lévő férfi nyakába borult.
- Azt mondtad, hogy már van programod!
- Igen hozzád kellett jönnöm, mert megbeszéltük. A gyerkőcök?
- Már alszanak, most jó gyerekek. Nyissuk, ki a kaput állj be az autóddal. Ne maradjon az utcán! Gyere.
11 óra körül kopognak az asszony ablakán.
- Anya nem találom a kulcsomat remélem, fent vagy még. Szólt a hang az utcáról, az asszony lánya haza ért a munkából.
Az asszony kiment ajtót nyitni. A lánya belépett az ajtón, meglátta az udvarban parkoló autót, ekkor kilépett a bejárati ajtón a férfi. A nő lánya, mint akit oroszlán ugrasztott meg, egy szempillantás alatt a férfi nyakában lógott.
- Bátyuskám! Örömködöt az asszony lánya.
- A gyerekekkel találkoztál?
- Szerinted?
- Ja, most biztos itt rohangálnának körülötted.
- Igen. Mondta lágy hanggal, büszke mosollyal az arcán és folytatta. De megnéztem őket tüneményesen alszanak az unokaöcséim.
A cikket írta: jutka56
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: zsoltne.eva
Kedves Jutka!
Örülhet az a férfi, akit ekkora nagy szeretettel fogadnak! Hát ha még a kerítés is elkészül, egy szava se lehet az asszonynak, nem csak vicces, még rendes is. :-)
Kedves kis epizód az életedből!
Pussz
Örülhet az a férfi, akit ekkora nagy szeretettel fogadnak! Hát ha még a kerítés is elkészül, egy szava se lehet az asszonynak, nem csak vicces, még rendes is. :-)
Kedves kis epizód az életedből!
Pussz