Ken karácsonya -Karácsonyi pályázat-

Látogatók száma: 54

A vidám karácsony témájában a következő pályaművemet a cikkem alatti linkkel ajánlom mindenki figyelmébe! (A videóm a 90-es évek egyik nagy pop együttesének, Aquanak a híres slágerét, a Barbie Girlt tartalmazza.)

Sokakban joggal felmerülhet a kérdés, hogy mi a közös Kenben és a karácsonyban. A mi családunkban több mint azt bárki gondolná. S mivel az ember a saját élményeiből merítve tud a leghitelesebben mesélni, így én kiskorom egy régi karácsonyát idézem fel.

Négy éves lehettem, amikor egy gyönyörű, szőke Barbie babát kértem a Jézuskától. Mivel írni nem tudtam, anyukám lelkére kötöttem, hogy írja meg a levelet helyettem. A boltban a polc előtt elhaladva mindig megcsodáltam a kinézett szépséget, és alig vártam, hogy a fa alatt lássam. A mai napig emlékszem a vágyott érzésre, talán mert azóta is minden alkalommal végig kell hallgatnom ezt a történetet az ünnepi asztalnál. Eljött a szenteste, de a hőn áhított baba helyett csak egy szál Kent kaptam ajándékba. Egy darab hímneműt! Ken csak egy vacak műanyag volt a szememben, nem úgy, mint Barbie! Rá akartam hasonlítani, ha felnövök. ( Ez csupán a hajamat tekintve valósult meg.) És különben is utáltam a fiúkat. Nem is értettem, mit ehet egy szőke lány egy ilyen lényen.(Ma már értem.) Arról nem is beszélve, hogy a lába közé sem olyasmi volt rajzolva, mint Barbienak. Kész horror! Bár az anyukám fondorlatosan kitalálta a védőbeszédet, nem igazán hatott meg a dolog. Nem érdekelt, hogy már öt Barbiem van, és így legalább lesz egy fiú barátjuk végre. Én is jól elvoltam fiúk nélkül az oviban. A helyzetet még az is súlyosbította, hogy édesanyám este az ágyába fektette a fiú babát és simogatni kezdte a fejét. Azt mondta, hogy ő fog vele babázni, ha nekem nem kell. Maga mellé fekteti majd, hogy ne féljen a szobában. Ő lesz a barátja, amíg apukám haza nem jön másnap. (Kórházban volt ugyanis.) Ez aztán végképp kiverte nálam a biztosítékot, hiszen a csudába kívántam egy ilyen apapótlékot, ami nem elég, hogy csúnya, még az édesapámat is kitúrja a hálószobából! Ezt nem tűrhettem tétlenül. Fogtam, és egy gyors mozdulattal kidobtam az erkélyre. Állítólag mindezt elvörösödve és hisztis ordibálás közepette tettem, bár ezt a tényt nem tudom alátámasztani…

Összegezve nem volt túl sikeres karácsony, de Ken megúszta a szemetest. Él, és valahol egy porosodó dobozban várja, hogy valaki kedvesebben fogadja. Azóta is jókat mulatunk ezen a kis történeten, mi több, a férfiakhoz való hozzáállásom is jelentősen fejlődött a huszonegy év elteltével!

http://www.youtube.com/watch?v=ZyhrYis509A

A cikket írta: hejhajni