Én is nagy könyv imádó vagyok. Rengeteget olvasok, és bújom a térképeket is. Ha valami nem világos addig keresek míg megtalálom. Mellé nézek dolgokat a neten. A párom nevet olyan vagyok mint egy gyerek, olvasok és gépezek egyszerre,mert ha valami nem világos azt tudni akarom azonnal mi az. A tudást így szívom föl magamba, és rakom egy halomba. Néha jó lenne megnézni mi az amire emlékezem, de hát azt ki tudná végigbogarászni a vetélkedőket nézem és tesztelem magam. Néha sikerül, néha nem. Mint a mese hol jó, hol nem. De ettől szép. A tudás az attól még ott van, csak elő kellene tudni hozni! Na az lenne az igazi tudás! Majd egyszer!!
Most eszembe juttattad, még 20 éves sem voltam, amikor olvastam Munkácsy életéről (Dallos: Aranyecsete és a Nap szerelmese, ha jól emlékszem) a nővérem könyve volt. Kölcsönkapott. Negyven éves elmúltam, amikor sikerült megvennem. Napokig szagolgattam, simogattam, lapozgattam és újból olvastam. Akkor szólt rám a Zuram, olvasás közben: - Ne éld már annyira bele magad, elmúltál már 14 éves!
Dupla öröm volt, mert másképp értékeltem, mást mondott a könyv, de vissza is repített abba az időbe, amikor olvastam először.
Itt a gép előtt meg mindenki azt tesz, amit akar, amit tud, amire vágyik, amit mer. Sokszor beütök valamit a keresőbe, majd félóra múlva elvisz másfele. Ezt sem tudtam, erről se hallottam, nahát! de érdekes, és tényleg csak ez kell hozzá, nincs is messze, megrendelem....
Itt a rab előtt is megnyílik egy parányi ablak. Bea is így jutott el valahova.
Én is nagy könyv imádó vagyok. Rengeteget olvasok, és bújom a térképeket is. Ha valami nem világos addig keresek míg megtalálom. Mellé nézek dolgokat a neten. A párom nevet olyan vagyok mint egy gyerek, olvasok és gépezek egyszerre,mert ha valami nem világos azt tudni akarom azonnal mi az. A tudást így szívom föl magamba, és rakom egy halomba. Néha jó lenne megnézni mi az amire emlékezem, de hát azt ki tudná végigbogarászni a vetélkedőket nézem és tesztelem magam. Néha sikerül, néha nem. Mint a mese hol jó, hol nem. De ettől szép. A tudás az attól még ott van, csak elő kellene tudni hozni! Na az lenne az igazi tudás! Majd egyszer!!
Én is nagy könyv imádó vagyok. Rengeteget olvasok, és bújom a térképeket is. Ha valami nem világos addig keresek míg megtalálom. Mellé nézek dolgokat a neten. A párom nevet olyan vagyok mint egy gyerek, olvasok és gépezek egyszerre,mert ha valami nem világos azt tudni akarom azonnal mi az. A tudást így szívom föl magamba, és rakom egy halomba. Néha jó lenne megnézni mi az amire emlékezem, de hát azt ki tudná végigbogarászni a vetélkedőket nézem és tesztelem magam. Néha sikerül, néha nem. Mint a mese hol jó, hol nem. De ettől szép. A tudás az attól még ott van, csak elő kellene tudni hozni! Na az lenne az igazi tudás! Majd egyszer!!
Dupla öröm volt, mert másképp értékeltem, mást mondott a könyv, de vissza is repített abba az időbe, amikor olvastam először.
Itt a gép előtt meg mindenki azt tesz, amit akar, amit tud, amire vágyik, amit mer. Sokszor beütök valamit a keresőbe, majd félóra múlva elvisz másfele. Ezt sem tudtam, erről se hallottam, nahát! de érdekes, és tényleg csak ez kell hozzá, nincs is messze, megrendelem....
Itt a rab előtt is megnyílik egy parányi ablak. Bea is így jutott el valahova.