Terápia ~ III. rész
2010. szeptember 9. - Látogatók száma: 153
Válasz erre: Cikkíró
Jobb bele se gondolni, de tegyük fel, hogy a kislánnyal is megtörténik.... Akkor anyu is tudni fogja. Miután megtörtént a baj. Lehet, hogy anyu rámegy, de a gyerek is.
Másik eset, hogy anyu megtudja, rámegy, de a gyerek biztonságban van.
Melyiket választanád?
Az, hogy esetleg megfenyegetem az apámat, nem biztonságos módszer.
Amikor az én lányom óvodás volt és a óvónők felhívták arra a figyelmemet, hogy "fokozottabban érdeklődik az ellenkező nem iránt", nem véletlen, hogy idézem, ezt le is írták. Én akkor fel voltam ezen háborodva. Nem tulajdonítottam ennek jelentőséget, pedig én felnőtt voltam. El-el tűntek a bokorba. Ezért mondom, jobb előbb, mint hogy késő legyen. Talán ezt meg kellene próbálnod.
Válasz erre: zsoltne.eva
Szia Luca!
Nem értek veled egyet. Ha nem hibáztatod..., a hazugság, olynkor kegyes is tud lenni. Ha ő erről az egész dologról nem tudott, nem tudta megakadályozni, akkor még az elején, de már akkor is késő lett volna a te kis lelked meg lett bolygatva. Akkor ma már ennyi év távlatában, megtudni az igazságot egy anyának, még jobban fájna. Az egész eddigi életét, az övét is tönkre tenné, ha volt valami szép egyáltalán az életében. Most már hagyni kell. Te fel fogod dolgozni, mert azon igyekszel. Sikerülni fog és egy boldogabb életet fogsz tudni élni, mint ő, egy jobb ember mellett. Az anyák sorsa, hogy előbb mennek el, hagyd békében elmenni! Elég, ha a te életedet megmérgezte az az ember, ne bántsd anyádat, az neki jobban fájna. Neki még olyan lehetősége sem lenne, hogy kiírja magából a rosszat. Csak örlődött sokszor. Gondolj erre is!
Másik eset, hogy anyu megtudja, rámegy, de a gyerek biztonságban van.
Melyiket választanád?
Az, hogy esetleg megfenyegetem az apámat, nem biztonságos módszer.
Válasz erre: Cikkíró
Igen, Éva.... velem... talán pont azért tudom leírni így, ahogy, az összes lelki vívódással együtt...
Tudod nem vagyok benne biztos, hogy anyámnak sosem kéne megtudnia... Valaha úgy gondoltam, de egyre kevésbé vagyok benne biztos. Miért élne örökké hazugságban? Én tudom milyen az...
Nem hibáztatom...
Nem értek veled egyet. Ha nem hibáztatod..., a hazugság, olynkor kegyes is tud lenni. Ha ő erről az egész dologról nem tudott, nem tudta megakadályozni, akkor még az elején, de már akkor is késő lett volna a te kis lelked meg lett bolygatva. Akkor ma már ennyi év távlatában, megtudni az igazságot egy anyának, még jobban fájna. Az egész eddigi életét, az övét is tönkre tenné, ha volt valami szép egyáltalán az életében. Most már hagyni kell. Te fel fogod dolgozni, mert azon igyekszel. Sikerülni fog és egy boldogabb életet fogsz tudni élni, mint ő, egy jobb ember mellett. Az anyák sorsa, hogy előbb mennek el, hagyd békében elmenni! Elég, ha a te életedet megmérgezte az az ember, ne bántsd anyádat, az neki jobban fájna. Neki még olyan lehetősége sem lenne, hogy kiírja magából a rosszat. Csak örlődött sokszor. Gondolj erre is!
Válasz erre: zsoltne.eva
Nem semmi amit kiálltál, ha mindez veled történt. Nagyon jól megírtad. Az áldozat te vagy, ez egyértelmű, az apád, az a szemét gazember is meg fogja kapni, ha még nem kapta meg az élettől, valaki mástól a pofont, de nagyot. Lehet, hogy ez lesz az utolsó napja ezen a földön, de szenvedni fog, ahogy te is, remélem! Te most csak arra gondolj, minél előbb gyógyulj meg. Te nem tehettél erről. Az anyádat pedig ne hibáztasd, ha nem tudja, ezután se tudja meg. Éppen eleget kellett kiállnia, gondolom apád mellett amúgy is, ha ilyen állat.
Tudod nem vagyok benne biztos, hogy anyámnak sosem kéne megtudnia... Valaha úgy gondoltam, de egyre kevésbé vagyok benne biztos. Miért élne örökké hazugságban? Én tudom milyen az...
Nem hibáztatom...
Akkor még egy eszembe jutott. Mindig azt mondják nem elég korán kezdeni a felvilágosítást, már ovis korban is próbálgatják a gyerekben tudatosítani, hogy milye van a fiúnak és a lánynak. Bármennyire is nehéz, de valamilyen módon fel kell homályosítani a kislányt. Abból baj nem lehet, hogy tisztában van, nem úgy indul el az életben, hogy ez csak játék. Ez nem játék! Ezt kell vele tudatosítani.
Amikor az én lányom óvodás volt és a óvónők felhívták arra a figyelmemet, hogy "fokozottabban érdeklődik az ellenkező nem iránt", nem véletlen, hogy idézem, ezt le is írták. Én akkor fel voltam ezen háborodva. Nem tulajdonítottam ennek jelentőséget, pedig én felnőtt voltam. El-el tűntek a bokorba. Ezért mondom, jobb előbb, mint hogy késő legyen. Talán ezt meg kellene próbálnod.