Képek 15
2010. szeptember 29. - Látogatók száma: 56
Lehet, hogy te úgy érezted, hogy megdorgállak, ami valóban olyan szándékkal is íródott. Azért, hogy felhívjam a te figyelmedet is egy olyan jelenségre, amit itt sokan gyakorolnak, ez esetben veled együtt. Valaki megír egy cikket, és mások a cikk örve alatt a saját hsz-ikban elmesélnek egy külön, de hasonló esetet. Nekem az a véleményem, hogy tiszteljük meg azzal az írót, hogy ne tereljük el az olvasói figyelmét az ő írásáról, azzal, hogy mi az ő cikke alá megírunk egy külön történetet. Azt a lapot ő nyitotta meg, tehát ott mindennek az ő írásáról kellene szólni. Az, hogy belevettem az intenzívet csak egy példa volt, írhattam volna bármi mást. Tehát nem arról szólt, hogy én évek óta nyomon követem minden rezdülésedet, és most megírtam a tutit rólad. Ez egy hasonlat volt, úgy, mint metafora. De ide is másolom, hogy mit írtam a hozzászólásomban. És döntse el ki-ki kedvére, hogy téged cikiztelek vagy csupán a jelenséget, mutattam be.
Tamás
„Kedves Éva
„Lenyűgöztél, és nincs szavam” leírása után még szótlanul leírtál 2180 karaktert. Persze ezzel nincs semmi baj, de ezt a hsz-edet szívesebben láttam volna, mint önálló írást, csak úgy magadtól, és nem az erről jut eszembe kategóriában.
De, nekem erről jut eszembe vajon, hogy történhet, amikor bemész látogatóba az intenzívre? Csak találgatni tudom. Belépsz, rálegyintesz a haldoklóra, hogy ez semmi, letelepszel a lábára, miközben megeszed az ebédjét, közben elmeséled, hogy nálatok egy katicabogár nekirepült az ablaküvegnek, amitől az betört, az üvegszilánkok megsebezték a kutyusodat, és te a vér láttán elájultál.
Azért ne legyél mérges, nekem meg ez jutott eszembe. :-))))
Tamás”
Szóval ezt írtam Pinokkio remek cikke alá az Évinek.
Kedves Évi
Lehet, hogy te úgy érezted, hogy megdorgállak, ami valóban olyan szándékkal is íródott. Azért, hogy felhívjam a te figyelmedet is egy olyan jelenségre, amit itt sokan gyakorolnak, ez esetben veled együtt. Valaki megír egy cikket, és mások a cikk örve alatt a saját hsz-ikban elmesélnek egy külön, de hasonló esetet. Nekem az a véleményem, hogy tiszteljük meg azzal az írót, hogy ne tereljük el az olvasói figyelmét az ő írásáról, azzal, hogy mi az ő cikke alá megírunk egy külön történetet. Azt a lapot ő nyitotta meg, tehát ott mindennek az ő írásáról kellene szólni. Az, hogy belevettem az intenzívet csak egy példa volt, írhattam volna bármi mást. Tehát nem arról szólt, hogy én évek óta nyomon követem minden rezdülésedet, és most megírtam a tutit rólad. Ez egy hasonlat volt, úgy, mint metafora. De ide is másolom, hogy mit írtam a hozzászólásomban. És döntse el ki-ki kedvére, hogy téged cikiztelek vagy csupán a jelenséget, mutattam be.
Tamás
„Kedves Éva
„Lenyűgöztél, és nincs szavam” leírása után még szótlanul leírtál 2180 karaktert. Persze ezzel nincs semmi baj, de ezt a hsz-edet szívesebben láttam volna, mint önálló írást, csak úgy magadtól, és nem az erről jut eszembe kategóriában.
De, nekem erről jut eszembe vajon, hogy történhet, amikor bemész látogatóba az intenzívre? Csak találgatni tudom. Belépsz, rálegyintesz a haldoklóra, hogy ez semmi, letelepszel a lábára, miközben megeszed az ebédjét, közben elmeséled, hogy nálatok egy katicabogár nekirepült az ablaküvegnek, amitől az betört, az üvegszilánkok megsebezték a kutyusodat, és te a vér láttán elájultál.
Azért ne legyél mérges, nekem meg ez jutott eszembe. :-))))
Tamás”
Szóval ezt írtam Pinokkio remek cikke alá az Évinek.
Nem sértődtem, meg, és nem vettem cikizésnek, csak ahogyan kérted, válaszoltam. Nem hsz.-ben, hanem egy önálló cikkben. Talán így jobban kifejthettem a viselkedésemmel való érdeklődésedet. Nem vagyok tökéletes, sőt, csak vannak dolgok, amiket m,ára már másképpen kezelek, mint 10 -15 évvel ezelőtt, és sok dolog van égen és földön, amit egészen másképpen látok. Az életem nem egy sétálás, de edződöm és tanulok minden nappal újat és újat.
Engem pár szó is boldoggá tud tenni: Új napra virradtunk!
Üdvözlettel Éva