Csakazértis!
2010. november 4. - Látogatók száma: 87
Válasz erre: zsoltne.eva
Szia Luca!
Jó olvasni ezt a cikket, olyan igazinak, olyan eredetinek tűnik első olvasatra. Mindannyian ezt akartuk, ezt szerettük volna. Ha mégse jött össze, ahányan, annyi félék vagyunk és ez így van rendjén. Kerestünk, találtunk barátokat, elveszítettük és újra megtaláltuk egymást. Ez is az élet egy része.
Én is köszönöm, hogy köztetek vagyok. Maradtam, bár mentem is volna néha, az a fene nagy érzékeny lelkem az oka az egésznek, de edződök, tesztek róla és én tanulok, figyelek, látok, érzek, szeretek, hm. nem szeretek.... és így tovább!
Éva
Szerintem mindenki tehet róla, ha magára marad.
Lássátok Évát, ő is magára maradhatott volna, de erőt vett magán, akart valahova tartozni ( tündéri segítséggel, a mi segítségünkkel), tudott engedni, alkalmazkodni hozzánk. Mert igenis van NET-barátság (tudom, mert én ismerem)!!! Aki nem hiszi, annak "valós" barátai sincsenek (max csak hiszi)!
Pinokkió
Jó olvasni ezt a cikket, olyan igazinak, olyan eredetinek tűnik első olvasatra. Mindannyian ezt akartuk, ezt szerettük volna. Ha mégse jött össze, ahányan, annyi félék vagyunk és ez így van rendjén. Kerestünk, találtunk barátokat, elveszítettük és újra megtaláltuk egymást. Ez is az élet egy része.
Én is köszönöm, hogy köztetek vagyok. Maradtam, bár mentem is volna néha, az a fene nagy érzékeny lelkem az oka az egésznek, de edződök, tesztek róla és én tanulok, figyelek, látok, érzek, szeretek, hm. nem szeretek.... és így tovább!
Éva
Olvastam egy naplót..., kb.: "magamra maradtam..."!
Szerintem mindenki tehet róla, ha magára marad.
Lássátok Évát, ő is magára maradhatott volna, de erőt vett magán, akart valahova tartozni ( tündéri segítséggel, a mi segítségünkkel), tudott engedni, alkalmazkodni hozzánk. Mert igenis van NET-barátság (tudom, mert én ismerem)!!! Aki nem hiszi, annak "valós" barátai sincsenek (max csak hiszi)!
Pinokkió
Nagyon jólestek szavaid. Ez a cikk a barátokról szól és én úgy érzem sikerült ezt a barátságot fenntartani sokakkal. Mindenkiben érlelődik a válasz a kérdésekre, úgy általában, kinek rövidebb idő kell ehhez, kinek hosszabb. Nálam most ért be a dolog. Le kellett valaminek csengenie, venni egy jó nagy levegőt és folytatni ott, ahol abbahagytam. Szó szerint, mert mondj valamit ma, holnap mond az ellenkezőjét és végképp nem fogják tudni ki vagy. És ez igaz. Sokan nem tudjuk még magunkról se, hogy kik is vagyunk valójában. Nincs jó, vagy rossz ember, csak élethelyzetek vannak, melyeket jól vagy rosszul értelmezünk, alkalmazunk. A végére az idő mindent meg fog oldani.
Mindenkit szeretettel puszilok.