Rövid sms: "Megdöglesz!"
2010. augusztus 30. - Látogatók száma: 73
Zaklatás
176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa vagy volt élettársa,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A tényállást a következőképpen kell értelmeznünk.:
A zaklatás kifejezetten személyes indítékú, melynek elkövetője hosszabb idő óta, folyamatosan vagy visszatérően zaklatja áldozatát. Zaklató jellegű magatartásnak tekinthetőek: az ismétlődő, éjjel-nappali - akár névtelen - telefonhívások otthon és a munkahelyen; üzenetrögzítőn hagyott vagy e-mailen, SMS-ben küldött, gyakran sértő, szidalmazó ill. fenyegető üzenetek; az áldozat lakása, munkahelye stb. előtti gyakori jelenlét; az áldozat követése nyilvános helyekre. Mindez kiterjedhet az áldozat közeli hozzátartozóira, barátaira is. A törvény az alkalmanként előfordult, de nem túlzott zaklató körülményt az annak rendszeressé válásáig, el nem durvulásáig nem szankcionálja. Természetesen figyelembe kellett venni, hogy rengeteg esetben megvalósulhat az indokolatlanul, ismeretlenül, vagy válás során kialakult konfliktus alkalmával hozott rossz döntések sora, de míg annak célja vagy hatása valamely személlyel szemben nem eredményez megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakulását, úgy a törvény büntetni nem rendeli. Viszont általános tapasztalat, hogy a zaklató magatartása az idő múlásával általában egyre fenyegetőbb, durvább lesz, ami súlyos pszichés zavarokat okozhat, de adott esetben akár tulajdon vagy személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez is vezethet.
A második fordulat bűncselekmény elkövetésével való megfenyegetés útján valósul meg. A Btk. 138. §-a értelmében a fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A zaklatásnál ehhez célzat is társul: az elkövető a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon.
A zaklatás mindkét fordulata esetében minősített esetet jelent, ha a bűncselekményt az elkövető volt házastársa vagy volt élettársa, illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el. Hozzátartozók között elkövetett zaklatásra a minősített eset nem vonatkozik, hiszen a (2) bekezdés szerinti fordulat ebben a relációban nem értelmezhető, viszont a volt házastárs vagy élettárs háborgatásánál vagy megfenyegetésénél - mivel az immár csak egyoldalú kötődésre tekintettel a rendszeres zaklatás különösen zavaró beavatkozást jelenthet a sértett mindennapi életvitelébe - indokolt a súlyosabb büntetés kilátásba helyezése.
Ez nagyon durva és ízléstelen dolog és sajnos nekem is volt ilyen esetem mert nekem muszáj egy számot nyilvánosan tartani üzleti okokból csak hogy ahogy tudom a telefon beszélgetés elején ha bemondom hogy rögzítem az már felhasználható bíróságon az sms meg ha jól tudom még1xrübben eddig szerencsére ilyen tárgyalásra nem került sor sikerül +enyhíteni szívem peren kívüli anyagi formában :)
Zaklatás
176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa vagy volt élettársa,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A tényállást a következőképpen kell értelmeznünk.:
A zaklatás kifejezetten személyes indítékú, melynek elkövetője hosszabb idő óta, folyamatosan vagy visszatérően zaklatja áldozatát. Zaklató jellegű magatartásnak tekinthetőek: az ismétlődő, éjjel-nappali - akár névtelen - telefonhívások otthon és a munkahelyen; üzenetrögzítőn hagyott vagy e-mailen, SMS-ben küldött, gyakran sértő, szidalmazó ill. fenyegető üzenetek; az áldozat lakása, munkahelye stb. előtti gyakori jelenlét; az áldozat követése nyilvános helyekre. Mindez kiterjedhet az áldozat közeli hozzátartozóira, barátaira is. A törvény az alkalmanként előfordult, de nem túlzott zaklató körülményt az annak rendszeressé válásáig, el nem durvulásáig nem szankcionálja. Természetesen figyelembe kellett venni, hogy rengeteg esetben megvalósulhat az indokolatlanul, ismeretlenül, vagy válás során kialakult konfliktus alkalmával hozott rossz döntések sora, de míg annak célja vagy hatása valamely személlyel szemben nem eredményez megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakulását, úgy a törvény büntetni nem rendeli. Viszont általános tapasztalat, hogy a zaklató magatartása az idő múlásával általában egyre fenyegetőbb, durvább lesz, ami súlyos pszichés zavarokat okozhat, de adott esetben akár tulajdon vagy személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez is vezethet.
A második fordulat bűncselekmény elkövetésével való megfenyegetés útján valósul meg. A Btk. 138. §-a értelmében a fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A zaklatásnál ehhez célzat is társul: az elkövető a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon.
A zaklatás mindkét fordulata esetében minősített esetet jelent, ha a bűncselekményt az elkövető volt házastársa vagy volt élettársa, illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el. Hozzátartozók között elkövetett zaklatásra a minősített eset nem vonatkozik, hiszen a (2) bekezdés szerinti fordulat ebben a relációban nem értelmezhető, viszont a volt házastárs vagy élettárs háborgatásánál vagy megfenyegetésénél - mivel az immár csak egyoldalú kötődésre tekintettel a rendszeres zaklatás különösen zavaró beavatkozást jelenthet a sértett mindennapi életvitelébe - indokolt a súlyosabb büntetés kilátásba helyezése.
mentettem, de nagyon
köszönöm figyelmed
:)